[Foto] kamu (cirkopolar)

[Dömötör Balázs]

Váczi Tamás írta:
> Egyebkent valaki kerdezett a cirkularis polarszurorol, valamikor regebben 
> irtam eleg hosszasan rola, biztos ott van az archivumban.
> Udv
> Tamas
> :-)(-:

Nos az én archívumomban pikk-pakk megleltem a kérdéses regényfolyamot.   :-)

Közreadom, hátha valakinek új!

B


-----Eredeti üzenet-----
Feladó: Vaczi Tamas [mailto:THOMAS at ludens.elte.hu] 
Elküldve: 2001. február 26. 17:00
Címzett: foto at iit.bme.hu
Tárgy: [Foto] Re: CP es LP


Szia, Lista!

>From: Kaczmarek Edvard <kedvard at inf.bme.hu>

>En azt olvastam, hogy egy normal polarszuro mogott egy planparallel lemez
>van, ami a sugarak felenek polaritasat meghagyja, a masik feleet
>derekszogben elforditja. Hogy ezt hogyan csinalja, nem tudom. A
>vegeredmenyt az alabbi abrak szemleltetik. Balrol jon az osszevissza
>polarizalt feny. LP ebbol az egy iranyban polarizaltakat engedi at (felso
>abra). CP szinten, de egy reszuket elforditja (also abra).

* * *|/ / /
 * * |/ / /
* * *|/ / /

* * *||X X X
 * * || X X
* * *||X X X

Az a helyzet, hogy ez igy kicsit keves/zavaros/helytelen (bocs, ED!)
A feny, mint tudjuk, elektomagneses sugarzas. Van neki egy magneses 
vektora es egy elektromos vektora, definicio szerint merolegesen rezegnek 
egymasra, hullamhosszuk es fazisuk mindig ugyanolyan (+/- 1/2 lambda nem 
szamit).
A feny polarizaciojanak sikja az egyik vektor (ha jol emlexem, a 
magneses) rezgessikja. Egy (linearis) polarszuro ugy ereszti at a fenyt, 
hogy minden egyes "sugarbol" a nem a polarizacio sikjaba eso 
_komponenst_ elnyeli, kb. igy:
___
  /| \ 
 / |  } pl. fuggoleges polarszuronel csak ezt engedi, a masikbol nulla lesz
/  | / 

Konnyu belatni, miert lesz (elmeletileg) fele az atmeno feny egy 
veletlenszeruen polarizalt beeso fenynek. Azt is konnyu belatni, hogy 
ket, merolegesen allo LP szuro kioltja a fenyt, mert a masodik szurore 
eso magnesesvektor-komponens nulla (elozoleg kiszurtuk).

A CP-esetet megirom holnap, mert nem akarok hulyeseget mondani, 
utananezek.
Irodalom: Koch S.-Sztrokay K.I.: Asvanytan I. :-)), vagy valami fizikai 
optika konyv.
Csocsi
Tamas


-----Eredeti üzenet-----
Feladó: Vaczi Tamas [mailto:THOMAS at ludens.elte.hu] 
Elküldve: 2001. február 27. 13:58
Címzett: foto at iit.bme.hu
Tárgy: [Foto] Re: CP es LP, 2. resz



> En azt olvastam, hogy egy normal polarszuro mogott egy planparallel lemez
> van, ami a sugarak felenek polaritasat meghagyja, a masik feleet
> derekszogben elforditja.

Tehat, a lin. pol. szuro, mint lattuk, csak a polarizacio sikjaval 
megegyezo komponenseket ereszti keresztul. Ezeket ugy csinaljak, hogy 
valamilyen hosszu lancu szerves molekulabol keszitett muanyagot 
szetnyujtanak egy iranyba, mialtal a molekulak orientalodnak. A veluk 
parhuzamosan rezgo vektorkomponensek elnyelodnek, a merolegesek pedig at 
tudnak "bujni".
Kis megjegyzes: a tegnap emlitett Asvanytan konyv szerint a magneses (B), 
egy amerikai fizikakonyv (Fundamentals of Physics, azaz a Fizika alapjai, 
ca. 1400 oldal & 5 kilo) szerint viszont az elektromos (E) vektor sikja a 
polarizacio sikja. Nem tudom, mi az igazsag.
Mindenesetre a cirk. polaros _feny_ definicio szerint egy olyan dolog, 
ahol ket sugar negyed hullamhossz kulonbseggel halad, mialtal a 
fenyvektor korbe forog a haladasra merolegesen (konnyu elkepzelni). Ez 
persze csak korlatozottan megoldhato, mivel a "negyed hullamhossz" csak 
monokromas fenyre ertelmezheto, osszetett fenyben az valosul meg, amit 
Pita es nemtomki (bocs) irtak, hogy nemileg ujra osszevisszava valik a 
polarizacio abban a bizonyos masodik retegben.
Ellenben, az a gondom, hogy elmeletben femes (nem dielektromos) feluleten 
a feny nem polarizalodik, azaz ujra elmeletben valahol mashol kene lennie 
a bibinek, nem a tukron. De majd erre is rakerdezek.
Remelem, nem voltam tul unalmas, de ez ellen talaltak ki a Trash ladat :-).
Udv
Tamas
:-)(-:



-----Eredeti üzenet-----
Feladó: Vaczi Tamas [mailto:THOMAS at ludens.elte.hu] 
Elküldve: 2001. március 6. 15:58
Címzett: foto at iit.bme.hu
Tárgy: [Foto] Re: Feligatereszto tukor (nagyon hosszu!!!)


  28. Re: Feligatereszto tukor (=?iso-8859-2?Q?D=F6m=F6t=F6r_Bal=E1zs?=)

Helo, lista!

Nem akartam egyedul teleirni a listat, azert hallgattam, de most, hogy 
jott egy (1) visszajelzes, hat ime.

>Ujra feldobom hat a temat!
B

>> A feligatereszto tukor olyan tukor, 
(stb.)
>> soran tortenik reszleges vagy teljes polarizacio, de az 
>> okosak szerint 
>> femes feluleten nem! 

> Ezzel kapcsolatban az jut eszembe, amikor gimnaziumban a feny sarkitasat
> tanultuk, valamint kiserletben meg is neztuk. Ebben ket egymasra meroleges,
> a feny utjara 45 fokos tukor teljesen megszuntette a fennnyalabot.
> A magyarazat szerint a ketsiku egymasutani polarizacio miatt. A feny nem

Itt elvileg a tukor _uvegfeluleten_ tortenik a polarizacio, ha jol tudom, 
mert ugyebar ott is van visszaverodes. Elvben (olvastam, nem lattam) ket 
sima uvegen is megtortenik, nem kell tukornek lennie. Itt ugye az van, 
hogy eloallitunk egy egy sikban rezgo fenyt, majd a meroleges sikban 
megint megpolarizaljuk, ahol is a vektor amplitudoja konstans nulla--> 
kioltodik minden.

> Namost akkor hogy is van ez a dielektrikumos illetve femes polarizacio?
> Nem kotozkodo, csak nem ertem!
Polarizacio _van_, ami dielektrikumok feluleten tortenik. :-)

> Hiszen a viz csillogasat kafan leveszi a polarszuro, de mondjuk az autok
> festesen megcsillano fenyt is, az meg azert annyira nem dielektrikum!!
Bocsika, az autok festese _festek_ es nem fem, szigetel, stb., azaz ujfent 
dielektrikummal allunk szemben. Probald meg a "kromozott" reszeket 
megpolarizalni (van Harley-d? :-)), csalodni fogsz. En egyebkent most 
ugy ertelmezem a dolgokat, hogy a femes tukrozo felulet nem _valtoztat_ a  
polarizacion, azaz, hogy a polarizaltat polarizalva, a nem olyat nem ugy 
veri vissza. De ez meg nem biztos.

> Vaczi Tamas! Hol olvashato errol tobb?
En vagyok, helo. Sajnos fotos szempontbol nem tudok ilyet, amugy 
fizikakonyvek, illetve az Asvanytan konyv (Koch-Sztrokay)... Bocs.

>Ez a cirkularis polar sem lett elmagyarazva rendesen, ha jol emlekszem!

Te akartad :-).
Noszoval. A cirkularis polarszuro (CP) egy "szendvics". All egy sima 
polarszuroretegbol (=LP), ez csinalja az effektet, ami utan van egy (mult 
heten emlitett) ugynevezett negyedlambdas lemez, ami modositja fenyt 
magat, de az effektet nem. Ennek a leirasahoz egy kicsit beszelni kell a 
kettostoresrol.

Elotte meg izotropiarol-anizotropiarol. Izotrop anyagok olyanok, amelyek 
optikai tulajdonsagai minden iranyban allandoak ("amorf" szervetlen 
anyagok, pl. uveg, es szabalyos szerkezetu kristalyos anyagok, pl. 
gyemant, fluorit --> Canonosok, remlik valami?). Anizotropok azok az 
anyagok, amelyek opt. tul.-ai iranyok szerint valtozoak. Az ilyen anyagok 
egyik tulajdonsaga a kettostores (birefringence, ha a neten keresgetnel).

A toresmutato az atlatszo anyagokban ervenyes hullamterjedesi sebesseget 
mutatja. A kettostores mas szoval a toresmutato anizotropiaja. Ehhez meg 
azt kell elkepzelni, hogy egy anizotrop, atlatszo anyagba belepve a feny 
ket komponensre bomlik. Az egyik a rendes (hivatalos neven ordinarius) 
sugar, a masik a rendellenes (h.n. extraordinarius--hat, igen, de 
konnyu: extra=kivul (latin), pl. orden=rend (spanyol)) sugar. 
Kicsit furcsa, de a ket sugar, mely minden esetben egymasra merolegesen 
rezeg, mas sebesseggel halad anizotrop kozegben, azaz a rajuk vonatkozo 
toresmutatok kulonboznek (v=c/n, hullamterj.seb=fenyseb/toresmutato). 
Ebbol kiolvashato, hogy az anizotrop anyagokban nincs random 
polarizacio, mindig a ket meroleges sugar utazik (ha van ketto: 
termeszetesen a valamelyik rezgesirannyal _parhuzamosan_ beeso LP feny nem 
bomlik kette, csak egy sugar marad).

Ennek a tulajdonsagnak egyenes kovetkezmenye az un. utkulonbseg 
(retardation). Az eltero sebessegek miatt az egyik sugar fazisa kesik a 
masikhoz kepest (mert rovidebbek a hullamhosszak). Az utkulonbseg maga 
pedig az a faziskeses, amit az illeto anyagon valo athaladaskor 
osszeszed a ket sugar. Ebbol belathato, hogy ez az illeto anyag 
vastagsagatol is fugg (=minel vastagabb, annal jobban lehagyja az egyik 
fazis a masikat, persze minden teljes hullamhossz utan ujra kezdodik), 
meg a kettostores merteketol (=adott hosszon osszeszedett kulonbseg ezzel 
ara'nyos). Ezt ket polarszurovel vizsgalgatjak, mikroszkopban, standard 
30 mikron vastag csiszolatokon...
 
Az illeto anizotrop anyagbol valo kilepeskor ujra "egyesul" a ket sugar, 
azaz a ket iranyba rezgo sugar szuperponalodik, a felszedett utkulonbseggel 
egyutt. Ha ezek kvazi azonos fazisban lepnek ki (+/- lambda/2 es 
tobbszorosei), linearisan polaros fenyt kapunk (!, nodussal nodus, 
maximummal maximum esik egybe, csak derexogben), mivel ujra azonos 
lesz a hullamhosszuk (ne feledjuk, a levego izotrop kozeg), viszont a 
polarizacio sikja elfordul, a ket komponens eredojenek iranyaba mutat. 
Ha a fazisok negyed lambdara vannak (& tobbszorosei), a fenyvektor 
spiralisan porog, ahogy a feny halad, mint egy propeller. Egyeb esetben 
un. elliptikusan polaros lesz a feny, mondjuk egy vmilyen sik szerint lapult 
spiralt kovet a fenyvektor csucsa. (Ugyebar szelso esetnek tekintheto a 
teljes lapultsag --> linearis polarizacio.)

Az elejen emlitett negyedlambdas (negyed hullamhossz), avagy 
negyedundulacios :-) lemez, azaz a masodik szendvicsreteg (sajt?) egy ilyen 
kettostoro anyag, amely valamilyen hullamhossz negyedenek megfelelo 
utkulonbseget hoz letre a fenyben. Ez termeszetesen a tobbi fenyre 
tobbnyire elliptikus polarizaciot jelent, de kicsire nem adunk (igazabol 
tehat csak monokromas, azaz egyetlen hullamhosszbol allo fenyt lehet 
cirkularisan polarizalni). Itt mar el is erkeztunk a lenyeghez: mivel a 
termeszetes fenyek tulnyomo tobbsege inkoherens (mindenfele fazis jelen 
van egyszerre), mindig lesz olyan sugar, ami a megfelelo szogben eri a 
szenzort, hogy merni tudjon.

Es itt a problema gyokere, az irta nekem valaki a NikonMF listarol, hogy 
a _szenzor_ az, ami nem latja a bizonyos sikban polarizalt sugarakat, 
azaz ha epp ugy sikerult allitani az LP szurot, az AF vagy fenymero 
suket/vak lesz. 
Amit az elozo levelben irtam, erdemes volna kiprobalni egy szetszedheto 
vazzal, hogy ezt latni lehessen. Kell ra egy objektiv, vmi 
csillogos, polarizalni valo dologra tekerni a fokuszt (ablak/viz), majd 
lekapni a keresot es a mattuveget is (fontos, mert szetszorja a fenyt & 
eltekeri a polarizaciot is). Ezutan felulrol belenezve, egy LP szurot 
tekergetve kell nezni az effektet--latni kene ugyanazt, mint maskor. Ha 
ezutan felteszunk egy LP szurot az objektivre es ujfent az eloobit 
eljatsszuk, kell lennie egy teljes korbeforgatas alatt ket allasnak, 
amikor tok sotet a kep (fizikaul szolva teljes a kioltas). Az objektiven 
CP szurot alkalmazva viszont egy kicsi fenynek mindig kell latszania, 
azaz, egy masik konfiguracioban eljutnia a szenzorig, persze ha 
most mindenben igazam van. (Ha valaki ki akarja probalni, szoljon, 
szeretnem megnezni!!)

Hat, roviden ennyi, megiscsak teleirtam egy digestet :-)). Kerdesekkel 
forduljatok hozzam, vagy valaki meg nalam is okosabbhoz.
Udv 
Tamas
:-)(-: