[Foto] kontrasztos negahivas

[Ke'tszeri Csaba]

>>lágyabbra vagy kontrasztosabbra hívom a negát.
VT> Asszeretnem megtudakolni, hogy ezt hogyan kell?

Ansel Adame errol egy egesz konyvet irt (A negativ),
szoval egy leveleben nem lehet teljesen osszefoglalni, de nagyjabol.

Alapvetoen vannak lagyabban es kemenyebben dolgozo hivok, bar azok nem
csak a kontrasztra, hanem a szemcsezetre es az 'akutanciara' (ezt
hogyan hivjak emberi nyelven?) hatnak. Most ettol eltekintunk, es egy
elmeleti idealis hivot hasznalunk egy idealis 100-as filmen.

Leexponalod a filmet ahogyan a fenymero szerint kell, es
elohivod a leiras szerint pontosan, mondjuk 20 fokon 12 percig.
Ekkor kapsz normal kontrasztot.

Nilvan egy filmet lehet a feltuntetett erzekenysegenel lassabbra
(pl iso 80 vagy 64)es gyorsabbra (125 vagy 160) is exponalni, es
ezt a 'hibat' kesobb a hivasnal korrigalni.

!!
Az alulexponalas es tulhivas a negativ kontraszt novekedeset vonja maga
utan, a tulexponalas es alulhivas csokkenti a negativ kontrasztjat.
Mindket esetben normal fedettsegu negativot kapunk, ez fontos!
!!

Persze ezt a hivasido-valtoztatast megteheted az expozicio
valtoztatasa nelkul is, de akkor inkabb alul illetve tulhivott
negativod lesz, ami azert nem annyira jo. (Vekony vagy eppen nagyon
fedett nega)

Termeszetesen alulexpo es tulhivas a ritkabb, csak akkor ajanlott, ha
a tema kontrasztja nagyon gyenge. Ezt inkabb arra hasznaljak, hogy a
filmet erzekenyebbnek exponaljak le a nevlegesnel, es a
kontrasztnovekedes egyenlo a sebesseg oltaran felaldozott minoseggel.

Nagy kontrasztu tema (a kep fele arnyek, a masik fele napsutes) mar
erdekesebb. Itt tulexponalod a negativot, es csokkented a hivasi idot.
Ezaltal a normal denzitasu negativod tobb reszletet fog tartalmazni
az arnyekban (mert eleg fenyt kapott, hogy meginditsa az ezust
kivalast), de meg mindig lesznek reszletek a vilagos reszen is. (mert
nem dolgoztad ki olyan sokaig, hogy minden vilagos reszen hol maximalis
ezustmennyiseg valjon ki)

Ez igy -illetve sokkal kerekebben- a zona rendszer szerinti exponalas
es filmhivas. (meg rovidebben: Exponalj az arnyekokra, hivj a
csucsfenyekre)

A zona rendszer szeirinti fenymeres egy masik vers :)

Adott a kerdes: egy tekercsre hogyan alkalmazhato ez?
Eleg nehezen. Ansel Adams ezt sikfilmes gepekkel alkalmazta,
meglehetos sikerrel. Szepen kimeregette, hogy mi a legsotetebb
reszlet a kepen, amit nem nem akar teljesen feketenek, ezt lett az
expozicio alapja (Zone II-III), valamint hogy mi az a legvilagosabb,
amiben meg akar reszletet (Zone VIII-IX), ez alapjan korrigalta a
hivasi idot.

A kepei magukert beszelnek.



Vitainditonak ennyi. :)
Kiegesziteseket orommel fogadok!


Csabii

ps: AA harom konyve (The Camera, The Negative, The Print) iszonyatosan
elvezetes olvasmany... rengeteget lehet belole tanulni. Hogy ebbol
aztan a gyakorlatban mennyit valositasz meg, az a te dolgod, de az
olvasas elotti es utani kepeim kozott egy fel vilag a kulonbseg.