[Foto] ditalis kamublende?

[Vargha Márk Péter]

Hello!

Na, megtaláltam a forrást. A digitális fotózás műhelytitkai

Én is küzdök az A70-es hatalmas mélységélességével, bár van, hogy ez
előny. Mindennek a jó oldalát kell nézni. :-) Ezekben a gépekben, a
rekesz leginkább arra való, hogy dinamikusan használhass többféle
záridőt. Bár tele állásban, tág rekesszel, közeli téma távoli hátterét
azért már sikerül többé-kevésbé elmosni.

Elnézést a hibákért, de most szkenneltem, és nem volt kedvem
végigbogarászni a szöveget.

38-39 oldal:

Fókusztényező SLR gépeken
Ha a digitális fényképezőgépvázat az analóg, hagyományos változat
objektívsorozatával szeretnénk használni, ismernünk kell a gép
fókusztényezőjét. Egyszerűen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az adott
gyújtótávolságú objektívet milyen gyújtótávolságúként tudjuk használni a
digitális vázon. A két érték ugyanis általában eltérő. A 22-80 mm-es
objektív egy Nikon vázon 33-120-asként használható. Egy 70-300-as tele
pedig ugyanannál a gépnél 105-450 mm-es lesz. A Nikon objektíveket tehát
1.5-el kell megszorozni ahhoz, hogy megkapjuk a digitális vázon
produkált értékét. Ez tehát a gép fókusztényezője, ami a CCD érzékelő
méretétől függ.
A fókusztényező értékei a különböző márkákon: Canon: 1-1.3-1.6x
Nikon, Minolta: 1.5x
Contax: 1 x (ugyanolyan értékek mellett használható az objektív
digitális és hagyományos vázon).
A fókusztényező erősíti a feléket (300 mm-esből 450 mm-est csinál) és
"gyengíti" a nagylátószöget. Például egy 28 mm-es objektív 1,5x gépnél
42 mm lesz, ez pedig már kevésbé alkalmas tájfelvételekre. Megoldás:
vásároljunk szupemagylátószögű (pl.: 17-35 mm)
objektíveket, ami a fókusztényező hatására is (1.5ös fókusztényező
mellett: 25,5-52,5 mm) megtartja a nagylátószöget. Erre az igényre az
objektívgyártók is reagáltak. Egyre gyakoribbak és elérhetőbb áron
kaphatók a szupernagylátószögű zoomok. Biztosak vagyunk benne, hogy az
elkövetkező években jó néhány ilyen nagy teljesítményű, olcsóbb kivitelű
objektív születik. A másik irányvonal a kisfilm méretű CCD. Az ilyen
gépeknél (Canon 1 DS, Contax N digital) a fókusztényező értéke: 1 x,
tehát az objektívek egyforma gyújtótávolságúként használhatók a
digitális és az analóg vázon. Ez mindenképp nagy előnyt jelent.

Fókusztényező a kompakt típusoknál
Mint már leírtuk, az fókusztényező a CCD méretétől függ. A CCD mérete
pedig a kompakt kategóriában méginkább különböző. A minőségibb
típusoknak általában nagyobb CCD-je van, míg az olcsóbb típusoknál a
kisebb CCD átmérők a jellemzők. Ennek megfelelően a fókusztényező a
nagyobbaknál 45x, a kisebb CCD-nél 5-l0x is lehet.
Az 5-10-szeres szorzó jelentősen beleszól a képalkotásba, emiatt a
kisfilmes kategóriában nem tapasztalható jelenségeket figyelhetünk meg.

Nagy mélységélesség 380 mm-nél, nagy rekesznyílás mellett?
Lehetséges volna? A kisfilmes objektívekre jellemző szabályok itt nem
érvényesek? Természetesen igazak, de csak az 1 x vagy ahhoz közeli
fókusztényezőjű digitális gépekre. A mélységélesség szempontjából
ugyanis csak a tényleges fizikai gyújtótávolság a mérvadó. A digitális
fényképezőgépek objektívjeinek mélységélessége a fókusztényezővel
arányosan nő. Például egy 1 /2,7 colos CCD-nek 6.6x-os a
fókusztényezője, ahol a 5,7-55 mm-es tényleges gyújtótávolság 38-380
mm-nek számít kisfilmre vetítve. A 380 mm-re állított teleobjektív
mélységélessége azonban nem azonos a 380 mm-es kisfilmes objektívével,
hanem egy 55 mm-es kisfilmes objektív értékeivel egyezik meg! A
viszonylag nagy mélységélesség elérése az erős telénél itt mégis igaz.
Minél kisebb a CCD, annál inkább jellemző ez a furcsának tűn~~ jelenség.
A lOx-es fölötti fókusztényező fölött a 380 mm-es telének már olyan nagy
a mélységélessége, mint egy nagylátószögű objektívnek. A sokak által
kritizált kis méretű CCDnek vannak tehát előnyei is.
A szakirodalomban az egyszerűség kedvéért általában a kisfilmre vetített
(ekvivalens) értékeket írják le a tényleges érték helyett.

Márk