[Foto] video formatumok (hosszu)

[Elion]

Sziasztok!

> Rakerestem hat, es ezt talaltam. Egesz jo osszefoglalo:

Nagy vonalakban valoban egesz jo, bar nem teljesen pontos. Kicsit
kiegeszitettem.

S-VHS keszuleket nem igen hasznalnak mar profi korokben, ellenben az
igenyesebb amatorok inkabb azt hasznalnak, mint VHS-t, es tavaj meg letezett
S-VHS-C kamera is, ami S-VHS minoseget rogzitett VHS-C meretu (kesebb)
kazettara. Egyebkent az S-VHS mar evek ota doglodik, es mara szinte
kipusztult, mig a VHS-t az osszes gyarto szeretne nyugdijba kuldeni, hogy
vegre beindulhasson a video DVD felvevo piac is. Csakhat a VHS joval
olcsobb, es ez alatal elerhetobb az atlagos csaladok szamara. A kamerak
eseteben pedig a formatum harc a magyarazat. A Sony es meg paran masok (pl:
Samsung, Canon) a Kodaktol megszerzett 8mm (majd kesobb Hi8) rendszereket
kezdtek hasznalni, mig a JVC sajat szabvanyat, a VHSt ultette at a
kamkorderekbe, es kesobb csatlakozott hozzajuk a Panasonic is, mert ugye
nehogy mar pont neki kelljen a Sony melle tarsulnia. (Igazan leszokhatnanak
errol az ellensegeskedesrol, h valami vegre altalanos szabvannya valhasson.)
Csak a VHS es S-VHS szalagnal mukodik adapter kazettas megoldas, mivel
ugyanaz a szalag van a kis meretu kazettakban, mint a normal kazettaban, igy
csak a szalagpalyat kell korrigalni a nagyobb meretu video magnoban - ezt
teszi az adapter kazetta. A tobbi kazetta tipus mas szelessegu szalagot
hasznal, igy azok nem jatszhatok le VHS videoban. Persze a felvett video
jelek egyforman hasznosithatok, ha 1x mar sikerult valamivel (altalaban a
kamera) lejatszani, es a videoba bevezetni.

Ami a sorszamokat illeti pl nem ertek 1et a 300 soros elo TV sugarzassal,
illetve a 400 soros digit muhold sugarzassal sem. Ennek az a nagyon egyszeru
oka, h az Europaban hasznalt PAL szabvany 625 sornyi jel atvitelet irja elo,
amibol 576 sornyi kepi informacio van, a maradek 49 sorban pedg a Teletext
es hasonlo szolgaltatasok jelei uszkalnak. Elkepzelheto, h regebben csak
300-400 sort sugaroztak, de mara ez garantaltan nem igy van. A masik
lehetseges magyarazat az USAban es Japanban alkalmazott NTSC rendszer is
lehet, mivel ott eleve kevesebb sorral dolgozik a TV szabvany.

A Digital8 lenyegeben a Hi8 digitalis valtozata. Lenyegeben annyi elonye
van, h tartosabb, kevesbe erzekeny a felvetel, mivel digitalisan rogzited,
es a kamera rakotheto szamitogepre is. Eredetileg azert talaltak ki, h a
regota 8mm/Hi8-at hasznalok at tudjanak allni 1 digitalis rendszerre,
ugyanakkor regi felveteleiket is le tudjak jatszani vele. Mivel azonban
joval olcsobban eloallithato volt 1 D8 kamera, mint 1 Mini DV, ezert
szethuztak a palettat, es ma mar csak a csucs keszulekek tudjak lejatszani a
regi felveteleket. A D8 kamerak bizonyos szolgaltatasokban hasonlo minoseget
nyujtanak, mint a Mini DV-k, viszont ez nem altalanos. A legnagyobb
hatranyuk a nagy meret, es a viszonylag elavult mechanikai es kazetta
rendszer (lenyegeben a 8mm-es rendszer megjelenese ota nem nagyon
valtozott), es az, h csak a Sony gyartja. A Mini DV sokkal modernebb,
elfogadottabb, elterjedtebb rendszer, amit minden gyarto kinalataban meg
lehet talalni. Legnagyobb kulonlegessege, hogy mivel a Panasonic es a Sony
(a 2 fo konkurens) kozosen fejlesztette ki, ezert nincsen formatum harc,
mindenki elfogadta, es ugyanazt hasznalja.
Nem ismerem a hivatalos allaspontot arrol, h a D8as kamerak hany soros
felbontassal dolgoznak, de az ismert, h a Sony minden keszuleknel a CCD
meretetol fuggo sorfelbontast programoz le az elektronikaban (ami
indokolatlan, mivel a legkisebb digitalis kameraba epitett CCD meret - 540
ezer pixel - is boven eleg a TV kepernyo kb 420 ezer pixelnyi felbontasanak
megtoltesehez). A katalogusukban azt irjak, hogy a 800 ezer pixeles kamerak
500, az 1-1,5MP-es CCD vel felszerelt kameraik 520 sorral dolgoznak, mig a
2MP-esek mar 530 sort rogzitenek. Mivel minden egyes D8 kamerajuk
szolgaltatasa szandekosan a Mini DV keszulekek tudasszintje ala van belove,
ezert feltetelezheto,h valamivel kisebb felbontassal dolgoznak. Az sem tunik
kizartnak, hogy a D8 csalad ugyanazt a felbontast hozza csak, amit 1 Hi8as
tud, csak digitalis formaban. Ami szerintem leginkabb a D8 ellen szol az a
nagyobb meret, technologiai elavultsag, es a kis tamogatottsag a gyartok
reszerol.

Arrol nem is beszelve, h ma kb 120 ezer Ft korul van a legolcsobb D8 kamera,
amibol 1 sor szolgaltatast kihagytak, h ugyan legyen mar olcsobb az a
keszulek, mig szerencses esetben 130-140 ezerert kap az ember egy kis
meretu, alacsony kategorias Mini DV kamerat, ami a D8as kategoria aljanal
joval tobbet nyujt.

Meg 1-2 kiegeszites a DV formatumhoz (az eredeti parameter listahoz
csatlakozva):
Nem veletlenul van a Mini jelzo az elejen, ugyanis akarcsak a VHS-nel, itt
is van normal DV, es Mini DV. A normal DV kazettakat a professzionalis
studio technikaban, TV tarsasagoknal szokas hasznalni, altalaban az analog
rendszeru Beta kamerak levaltasara. A DV kazettaban ugyanaz a 4mm szeles
szalag fut, mint a Mini DV kazettakban, es itt is csak a tokozasban van
elteres, ezert minden professzionalis keszulek tudja kezelni a normal DV
kazettakat is, es a Mini DV kazettakat is.
A Mini DV-t azert vezettek be, h az amatorok szamara meg lehessen valositani
a kis meretu, de komoly felbontasu kamerat. A DV formatum engedi az 576
soros felbontas hasznalatat, csak a keszulekek tulnyomo tobbsege nem szokta
tamogatni. Komzumer kamerakban 500-540 sor kozott van a felbontas, es ezt
jobbara a kamera tudas es arfekvese (meg az oldalara ragasztott matricak)
jelzik. A Sony pl 500-530 sor kozotti felbontassal dolgoznak, mig a JVC
legolcsobb kameraja (kb 150 ezer Ft) is 520 sorral rogzit, es a felprofi
kameraik 540 sorral dolgoznak.

A DV formatum MPEG1 tomoritest hasznal, es ezt lehet FireWire csatlakozason
keresztul szamitogepre tolteni, mivel a video szerkeszto programok fel
vannak keszitve ennek a szabvanyos video jelnek a fogadasara (a valaszok
tobbsege a professzionalis technikaban keresendo). A D8 szinten a DVnel is
alkalmazott MPEG1 tomoritessel dolgozik, csak mas kazettara, ezert ugyanugy
kezelheto a felvetel, mintha DV lenne, csak a benne tarolt informacio
esetleg kevesebb adatot hordoz.

A listabol kimaradt a Sony 1ik legujabb fejlesztese a Micro MW formatum. Ez
a kazetta kb fele a Mini DV kazettaknak, es azert talaltak ki, hogy a Mini
DV lehetosegeit tovabb bovitsek. Nem jott ossze. A kazetta ugyan kisebb a
Mini DVnel, de a mechanikat nem sikerult nekik jelentosen csokkenteni, igy
igazabol nem tudtak a Mini DV kameraknal kisebbet csinalni a Micro MW
csaladban sem. Viszonnt mivel csak a Sony hasznalja a formatumot, es vadonat
uj a piacon, es nem is tudnak sokat eladni belole, ezert a keszulekek szinte
kivetel nelkul 1/2 millio felett vannak, a kazetta 2.5-3x annyiba kerul (kb
6000 Ft) bele mint a Mini DV keszulekekbe, es a javittatasuk sem minden
orszagban megoldhato, meg Europaban sem. Hogy tovabb fokozzak a keszulek
iranti ellenszenvet, a kamera altal keszitett 530 soros felvetelek nem
MPEG1, hanem MPEG2 formatumban rogzit. Gondolom, a kisebb szalag terfogat
kompenzalasara. Viszont ez felveti azt a problemat, h a keszulekbe epitett
digitalis csatlakozason kiaramlo jelet az elterjedt es elfogadott SZABVANYOS
Firewire kartyak es video szerkeszto programok nem mindegyike tudja
kezelni...

Mivel meg nem buktak bele elegszer a formatum harcokba, a Sony iden kihozott
1 ujabb kamera formatumot, aminek majd meglatjuk, mennyi lesz az eredmenye.
Minden esetre a DVD lemezre rogzito kamerak mar kint vannak a piacon,
velhetoen horror aron (en meg nem talalkoztam vele, de nagyon kivancsi
vagyok rajuk). Ezek 8cm-es egyszer vagy tobbszor irhato DVD lemezre
dolgoznak. Emiatt viszont a keszulek merete valamivel nagyobb, mint az eddig
megszokott Mini DV kamera meretek. Arrol nem is beszelve, hogy a joval
dragabb kamerahoz joval dragabb, es kevesbe beszerezheto kis meretu DVD
lemez is kellene. Az mar csak hab a tortan, hogy video felvetel kozben hogy
oldhato meg a DVD lemez razkodas vedelme. Viszont a DVD-k is kb 540 soros
felbontast hordoznak, igy nem valoszinu, hogy feljebb tornazzak a
felbontast. Termeszetesen a Panasonic is megjelentette iden a DVD kamerat,
nincs sok elteres a 2 gyarto keszuleke kozott, csak az, hogy mig a Sony a
DVD lemezek +RW/-RW ujrairhato formatumait tamogatja, addig a Panasonic a
sajat fejlesztesu DVD-RAM-ot hasznalja az 1x irhato DVD-R mellett.


Elion