[Foto] Feny/szinmelyseg? gamma

dMT alias Medve moso-t at prolan.hu
2003. Nov. 7., P, 16:26:51 MET


>> >> A fent nevezett anyagoknak bitben milyen szam felel meg?
>> Sokmindentol fugg. :-)
>> Eloszor is a tiustol, kidolgozastol, stb.
>> Masodszor a definiciotol.

C> Mondjuk egy kozonseges amator film, sarki fotosnal ki kidolgozva,
Ahogy itt a korulottem levo kepeket elnezem, nem lehet tobb 6-8
bitnel, vagyis 6-8 fstopnal, szazszoros korul lehet. Nezd csak meg
az ismerosok napsutesben keszult kepeit! Vilagos reszek
egybefolynak, sotet reszek egybefolynak. Mindez azert, hogy a
kodben keszult kepeken is legyen fekete is feher is, egyfele
technologiat hasznalva.
Mas kerdes, hogy a filmen tobb van! Sokszor lattam olyat, hogy a
kidolgozott papiron nem latszottak reszletek, de a negat megnezve
lehetett latni.

C> valamint egy mittudomen, velvia a legjobb helyen hivva?
A velvia nem biztos, hogy a legszelesebb. Sot. Szerintem egyike a
legkeskenyebbeknek. Miert? Egyreszt, mert szerintem a dianak eleve
kisebb az arnyalat feldolgozo kepessege, megvilagitasi tartomanya.
Mert igaz, hogy a dia Dmax-a maximalis denzitasa, a kesz kep
atfogasa nagyobb, mint a (maszkos!)negativ maximalis kulonbsege,
de a dia sokkal kemenyebb, nagyobb gammaju. A Velvia meg hiresen
meredek film. Ezert borus tajak fenykepezesre idealis, de deli
napsutesben arckepre hasznalhatatlan.

C> A definicio mar tenyleg fogos kerdes, mert mondhatnank, hogy
C> egy analog film ~vegtelen fenyertek-felbontast kepes tarolni.
Nem a felbontasrol van szo, a skala kvantumarol, hanem a szelso
ertekrol. Azokrol a hatarokrol, amin kivul mar egysegesen fekete,
illetve feher minden.
Ennek csak igen rossz kozelitese az, hogy hany bites az A/D.
Mert lehet, hogy mar az analog reszben elveszik az informacio,
telitesbe megy a jel, hiba 24 bites az A/D.
Masreszt lehet 1 A/D osztasnal joval kisebb erteket is abrazolni.
(Igaz, nem egy pixelen, hanem egy pixelcsoporton. Pl. a nyomtato
 is igy csinalja, ezert kell 2400dpi meg hasonlo felbontas, nem
 azert, mert ennyire eles kepet akarunk.)

C> A dolog ott jon elo igazan, ha nagyon nagy kontraszttartomanyt
C> kell lefedni. Legyen tehat az a definicio, hogy a (mondjuk dia)
C> legsotetebb es legilvilagosabb reszen atjuto fenymennyiseg aranya.
?
De most ezt az aranyt hol nezed?
A valosagban, vagy a filmen?
Mert nem azonos!
Ha a valosagban 1:10000 arany van es ezt a tartomanyt a film
lekepzi 1:100-ra, akkor a film gammaja 0,5. A film nem linearis, a
feketedes (vagy feheredes a dianal) nem egyenes aranyban van a
bementettel, hanem valamilyen hatvanyfuggveny.
Ennek kitevoje a gamma.
(Logaritmikus skalan az egyenes meredeksege. Linearis skalan nem
 lenne egyenes!)
A negativ filmek gammaja altalaban 1-nel kisebb, a diake 1, vagy
meg nagyobb. Tehat a negativ osszenyomja a termeszetes aranyokat
(ami helyes, hisz vegul az 1:10000 tartomanyt kell lekepezni a
papir max.:1:50 terjedelmere szukitve.) A dia meg szethuzza az
arnyalatkulonbseget, hogy "utos" legyen a vetitesnel, szebb
legyen, mint a valosagban.


--
dMT alias Medve




További információk a(z) Foto levelezőlistáról