[Foto] Re: pontos expozicio

[Gyapai Jozsef]

>Akkor feldobhatnad megint a listara, mert nekem sincs meg! :)))

Rendben:

Sziasztok!

Egy nemet internet oldalon talaltam a kovetkezo ismertetest arrol,
hogyan kalibralhatjuk a ff hivas-nagyitas eszkozeit (film-vegyszer-
papir). Megprobalom roviditett formaban kozreadni, talan hasznunkra
valik.

1. A papir tesztelese:
Keszitsunk elo mindent a sotetkamraban, allitsuk be a nagyitogepet
egy adott magassagba, a blendet kozepesre (5,6-8), tegyunk a gep-
be egy elohivott, de URES (atlatszo) filmkockat, es vegyunk elo egy
2 1/2-es szurot (amennyiben Multigrade papirral dolgozunk). A tovabbi-
akban a teszt soran a beallitasokat vegig tartsuk meg, a hivo is min-
dig ugyanaz legyen, ugyanolyan hofokon, stb. Azaz a mereseink mindig
egy adott papirra, egy adott hivoval, egy adott hofokra vonatkoznak!
A tesztek soran mindent gondosan jegyezzunk fol, mert csak igy kap-
hatunk olyan eredmenyt, amely a kesobbi, tenyleges fotos munkankat
megkonnyiti!
Elso, osszehasonlito kepkent keszitsunk nagyon hosszu (pl. 60mp)
expozicioval egy kepet. Hivjunk elo 1 percig (mindig pontosan ennyi
legyen a teszt soran a hivasi ido - mas papir/hivo kombinacional a
gyari ajanlas szerinti idot vegyuk!), megszakitas, rogzites, mosas
utan szaritsuk meg! Ez termeszetesen egy maximalis feketedesu kep
lesz.
Masodik etalonkep gyanant hivjunk elo egy nem megvilagitott papirt!

Kezdjunk most fokozatosan (pl. 2mp-enkent) novekvo idokkel tovabbi
kepeket csinalni pl. 2,4,6,8,10,...mp-es expoziciokkal. Ezek a kepek
egy szurke skalat fognak eredmenyezni. Lesz a sorozatban egy, es csak
egy olyan kep, amikor EPPEN ELERJUK a maximalis feketedesu (elsokent
keszitett) kepunk feketedeset. Ezt az expozicios idot kell foljegyez-
nunk, mert kesobb, a tesztek soran a probakepeinknel ezt az idot kell
mindig alapul vennunk, ezzel az expozicios idovel kell az adott papir-
fajtanal, adott gradacional (2 1/2 volt!), adott hivonal, adott na-
gyitogep beallitasnal (papirmeretnel) alkalmaznunk.
Fontos, hogy ez az ido csak az elozo mondatban emlitett feltetelek-
nel eredmenyez helyes tesztet! Mas gradacional, mas papirnal, mas
hivoval, mas papirmeretnel ujra el kell vegezni a fenti kalibraciot.

Ezzel most mar tudjuk folytatni a kiserleteinket, hisz van egy olyan
sotetkamra "beallitasunk", amely etalonkent tekintheto.

2. A negativ tesztelese:
Aki sokat fenykepez, fontos, hogy pontosan ismerje az altala hasz-
nalt nyersanyag tulajdonsagait. Sajnos ehhez (eleg koltseges) sajat
tesztekre van szukseg, mert
- a film nyersanyag erzekenyseget gyarilag allapitjak meg, amely la-
boratoriumi korulmenyek kozt tortenik, es a valodi, fenykepezogeppel
elerheto erzekenyseg a tapasztalatok szerint ALATTA MARAD a gyari
specifikacionak;
- az elohivok specifikacioi is gyakran nagyon "laza'k", nem ritka az
olyan adat, hogy pl. hivasi ido 20 fokon 5-10 perc. (Csak nehany hivo
van gyarilag a fentinel pontosabban specifikalva.)

Kiindulaskeppen vegyuk a felhasznalando filmunk erzekenyseget felere,
azaz pl. egy ISO200-as filmet ISO100-ra!
Szukseg van egy (Kodak) 18%-os szurketablara. (Ez a kiserleteink ma-
sik koltseges pontja: szurketablat csak meglehetosen borsos aron le-
het beszerezni. Javaslatom: kerjetek kolcson valahonnan, es keszit-
setek egy pont ugyanolyat lezer-, vagy tintasugaras nyomtatoval. En
is igy csinaltam, kb. 2 orai kiserletezes utan sikerult. A net-en van
valahol egy leiras, amely szerint ha rajzoloprogrammal rajzoltok egy
teglalapot, amely mindharom szinbol (RGB) 128-as ertekkel beallitott
szinkombinacioval van kitoltve, es ezt lezernyomtatoval kinyomtatja-
tok, helyes szurketablat kaptok. Nalam ez nem valt be, ezert kellett
kiserletezni. - A zarojeles megjegyzes tolem: Karoly.)
Ezt a szurketablat fel kell fuggeszteni egy FEKETE (nem tukrozo) felu-
letre, es a fenykepezogepet ugy kell az allvanyra tenni, hogy a szur-
ketabla a kepmezo kb. 2/3-at toltse ki, korulotte fekete kerettel.
(A megvilagitas modja kozombos, - napfeny, vagy mufeny - a lenyeg, hogy
"normalis" megvilagitasi idoket kapjunk, ne kelljen a Schwarzschild
effektussal is bibelodnunk. Ja, es NE VAKUVAL, mert azzal nem tudunk
kalibralt kepsorozatot kesziteni!)
9 felvetelt kell keszitenunk a kovetkezo modon:
Meg kell vizsgalnunk, hogy mi az objektivunkon a legkisebb rekesznyi-
las, legyen most a peldankban ez a 22-es! Szamoljunk vissza 5 rekeszt,
azaz 22-16-11-8-5,6. Allitsuk be az 5,6-os rekeszt, es merjuk meg a
kamera altal ajanlott pontos expoziciot a SZURKETABLARA! Fontos, hogy
csak a szurketablat merjuk a fekete keret nelkul, azaz pl.
spotmeressel,
vagy pedig olyan kozelrol, hogy a szurketabla a meres idejeig a teljes
kepmezot kitoltse. Az igy kapott expozicios ido (legyen most a pel-
dankban pl. 1/60mp) lesz a "kozepso" ertek a 9 expozicio kozul.
Ezek szerint a kovetkezo 9 felvetelt kell elkeszitenunk:
    1.  22 - 1/60
    2.  16 - 1/60
    3.  11 - 1/60
    4.   8 - 1/60
    5. 5,6 - 1/60
    6.   4 - 1/60
    7. 2,8 - 1/60
    8. 2,8 - 1/30
    9. 2,8 - 1/15
Az objektivunktol fuggoen a 6. kockatol esetleg modosul az expozicios
ido, pl:
    6.   4 - 1/60
    7.   4 - 1/30
    8.   4 - 1/15
    9.   4 - 1/8
es igy tovabb, fontos, hogy a 9 felvetel egy-egy fenyertek kulonbseggel
keszuljon el. (Termeszetesen mashogy is elkepzelheto, pl. egy adott re-
kesznyilasnal csak az expozicios idoket valtoztatjuk, stb.)

A filmet a kivant elohivoban, a gyari ajanlasnal 15%-kal kevesebb(!)
elohivasi idovel hivjuk elo! (Pl. 9 perc helyett 7,5 percig).
Az elohivott 9 kocka kozul eloszor az ELSO kockat nagyitsuk le a kalib-
ralt papirral, az 1. pontban kikalkulalt teszt-expozicios idonkkel,
hivjuk elo, szaritsuk meg. Az igy kapott papirkepen (ha szerencsenk
van) a szurketabla jo megvilagitasban MEG EPP, HOGY MEGKULONBOZTETHETO
a fekete hattertol. Ha "tulsagosan jol" megkulonboztetheto, akkor nincs
szerencsenk, ujabb probasorozatot kell keszitenunk NAGYOBB
filmerzekeny-
seggel - a peldankban ISO125-tel (1/3 lepessel nagyobb az alapul vett
ISO100-nal). Ha epp ellenkezoleg, egyaltalan nem lehet a szurketablat
a fekete hattertol megkulonboztetni, ALACSONYABB erzekenyseggel (pl.
ISO80) kell a kovetkezo 9 kepet elkeszitenunk.
Elotte azonban csinaljunk egy papirkepet az 5. filmkockarol is! Ennek
TELJESEN AZONOSNAK kell(ene) lennie a szurketablankkal! Ha tul vilagos
a kep, akkor a kovetkezo sorozatnal a negativ hivasi idejet csokken-
teni kell pl. fel perccel. Ha pedig sotetebb a kep a szurketablanal,
akkor novelni kell a hivasi idot!
A (sok-sok) kiserlet utan - termeszetesen mindent jol jegyezzunk fel! -
a kovetkezo celt kell elernunk:
- az 1. kepen a szurketablanak epp csak megkulonboztethetonek szabad
lennie a fekete hattertol;
- az 5. kepen a szurketabla arnyalatanak pontosan meg kell egyeznie
az eredeti szurketablaval - fontos, hogy PONTOSAN!
- a 9. kep alig, vagy egyaltalan nem lehet "szurkebb", mint a nem
megvilagitott es elohivott etalon papirkep.

Nem egyszeru (es olcso) az eljaras, el lehet "pazarolni" 5-6 tekercset
is, de annak, aki sokat (es azonos nyersanyagokra) fotozik, megeri.
Meg en sem probaltam ki, de ra fogom szanni az idot es penzt.

Igy, elso latasra is mar van egy "sporolasi" otletem: nem kell mind a
9 kockat lefotozni, eleg mindig csak harmat: a megvilagitasi sorozat-
bol az elsot, az otodiket es a kilencsediket. Amikor pedig mar kozele-
dunk a megoldashoz, akkor edemes esetleg utolsokent mind a kilencet
elkesziteni, hogy legyen egy etalon szurke skalank.
Az egesz hokusz-pokusz eredmenye az lesz, hogy
1. pontosan ismerjuk a negativunk erzekenyseget;
2. pontosan ismerjuk az alkalmazando hivasi idot;
3. van egy alap expozicios idonk minden egyes papirfokozathoz (szuro-
fokozathoz, ha Multigrade papirt hasznalunk);
4. van egy - barmikor reprodukalhato - laboratoriumi beallitasunk
(papir-hivo-szuro kombinacio).

A 3. pontban emlitett expozicios ido fontos, hogy csak az elso
nagyitas tesztcsikjanak elkeszitesehez nyujt tampontot, a vegso (ki-
allithato) papirkep ennek az alap expozicios idonek az esetleges kor-
rigalasaval keszitheto el. Hisz az egesz "herce-hurca" csak akkor
ad elsore jo eredmenyt, ha egy ATLAGOS kontrasztu temarol ATLAGOS
fedettsegu negativunk van. Azonban a szelsoseges eseteknel (pl nagy,
vagy epp keves kontrasztu temanal) is van egy kiindulasi expozicios
adatunk, amelyhez azutan egy tesztcsik-sorozatot igazithatuunk.

Remelem, hogy a cikk ismertetesevel nemi segitseget tudok nyujtani
ahhoz, hogy jobb ff kepeket keszithessunk. Akit erdekel, a cikket
eredetiben, nemetul megtalalhatja a kovetkezo helyen:

http://home.t-online.de/home/f.seyffert/swaweis.htm

Hasznaljatok egeszseggel:
Karoly

Udv.:

gyapo at axelero.hu