[Foto] szerzodes hasznalt gep vasarlasakor?

[Kaczmarek Edvard]

> kuldjetek maganba vmi *.doc-ban hatha megvan a gepeteken egy ilyen
> szerzodes, megkoszonnem: mohos at zeiss.hu

Nem magánba, nem docot, de küldök (a MHK-féle jogtár iratmintatátából):


INGÓ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről név: ..................... születési hely és
idő: ........................ anyja neve: ..........................
lakóhelye: .......................... - a továbbiakban: mint Eladó -
másrészről név: ..................... születési hely és idő:
........................ anyja neve: ..................................  
........................ lakóhelye: .......................... - a
továbbiakban: mint Vevő - között a mai naponés helyen az alábbi
feltételekkel:

1. Eladó tulajdonát képezi 1 db IBM számítógép konfiguráció, mely
részletezve a következő részegységekből áll: 1 db. számítógép, normál
asztali házba építve, 1 db. monitor, 1 db. billentyűzet. A egyes
egységekhez rendelkezésre áll a megvásárlást igazoló számla és jótállási
jegy.

2. Eladó az 1. pontban megjelölt ingóságokat összességükben eladja Vevő
részére, aki azokat megvásárolja.

3. Vevő kijelenti, hogy az 1. pontban írt ingóságokat átvizsgálta,
működésüket kipróbálta, és azokat megtekintett állapotban veszi meg.

4.  Szerződő Felek az 1. pontban megjelölt ingóságok vételárát
...................... Ft-ban, azaz .............................
forintban állapítják meg, mely összeget Vevő Eladó részére jelen szerződés
aláírásával egyidejűleg kifizet.  Eladó a vételár átvételét jelen
szerződés aláírásával nyugtázza.

5. Vevő jelen szerződés aláírásával egyidejűleg jogosult birtokba venni,
és elszállítani az 1. pontban írt ingóságokat. Eladó Vevő részére átadja a
számítógép konfiguráció mindhárom darabjára vonatkozó okmányokat (műszaki
leírásokat, számlákat, jótállási jegyeket).

6. Eladó szavatolja, hogy a tulajdonjog átruházásának nincs semmilyen
akadálya, és a most eladott számítógép konfiguráció tehermentes.* 

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései irányadóak.

Kelt ............................................................

                            Eladó
Vevő


Előttünk mint tanúk előtt (két tanú; név, cím):

1.............				2...............
...............				..............
                  név, lakcím
név, lakcím


Vonatkozó jogszabályok:
Ptk. általános szabályai, különösen XXXIII. fejezete


Vonatkozó bírósági döntések:
BH 1987/39.
BH 1986/513.
BH 1981/463.
BH 1977/338.
BH 1977/144.
 
Kommentár: 

Adásvételi szerződés alapján az eladó legfőbb kötelessége a dolog
tulajdonának a vevőre történő átruházása, és a dolognak a vevő birtokába
bocsátása. A tulajdonjog az adásvételi szerződés megkötésével még nem
száll át a vevőre, ehhez az átadás is szükséges. Az átadás a dolog
tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely
kétségtelenné teszi, hogy a dolog az eladó hatalmából a vevő hatalmába
került. 

Az adásvételi szerződésben, mivel ez visszterhes ügylet, az eladó
szolgáltatása mellett meg kell határozni a vevő szolgáltatását is. Az
eladónak kell szolgáltatnia az adásvétel tárgyát alkotó dolgot, a vevőnek
pedig ellenszolgáltatásként a dolog ellenértékét, a vételárat.

A vevőt nemcsak átvételi, hanem ezzel kapcsolatban megvizsgálási
kötelezettség is terheli. A szolgáltatás jellegétől és általában az eset
körülményeitől függ, hogy adott esetben mennyi idő szükséges a
megvizsgáláshoz. A megvizsgálásnak a szavatossági jogok érvényesítése
szempontjából van nagy jelentősége. 

Az eladót tájékoztatási kötelezettség terheli. Ez magába foglalja a
tájékoztatást a dologgal kapcsolatos lényeges tulajdonságokról, az azzal
összefüggő fontos körülményekről, a dologra vonatkozó esetleges jogokról
és a kapcsolatos terhekről.

A Ptk. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását szerződésszegésnek, az
ezzel okozott kárt pedig szerződésszegéssel okozott kárnak tekinti.

Fő szabály szerint a vevő csak a tulajdonostól tudja megszerezni a dolog
tulajdonjogát. Előfordul azonban, hogy a vevő a nem tulajdonostól való
szerzésnél is megszerzi a tulajdonjogot (Ptk. 118. §). Autókereskedéssel
hivatásszerűen foglalkozó személytől a jóhiszeműen vásárló akkor is
megszerzi a gépkocsi tulajdonjogát, ha az eladó nem volt tulajdonos. 




*  Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a
vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és
kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az
eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy
tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő
biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e
harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az
eladótól kártérítést követelhet, de ha az eladó jóhiszemű volt, csak a
szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez azonban a vevő
elállási jogát nem érinti.

     Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő
tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével
tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez
szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a
vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó
költségére tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy
aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és
kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár
megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is
megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül
telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.

     Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor
tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem
szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes
tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért azonban
az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.