[Foto] Re[2]: atfogas

[dMT alias Medve]

SAp> denzitása (mivel a 65536 logaritmusa ennyi), mégiscsak elvesz az
SAp> árnyalatokból valamennyit, mégpedig a korlátos optikai rendszere miatt.
Nem ertem en ezt!
Mi az, hogy az _optikai_ rendszer miatt elvesz az atfogasbol?
Az arnyalatokbol?

Az atfogasbol az _optikai_ rendszer miatt egy esetben tud
elveszni, ha rossz a tukrozesmentesites es a vilagos reszekrol
atszurodo feny felhigitja, felszurkiti, eltunteti a reszleteket a
sotet reszekbol.
Az arnyalatokbol, (amit en kozbulso lepeseknek ertek) semmi nem
veszik el az optikai rendszerben, hiszen az egy analog rendszer, a
0.0001%-kal vilagosabb reszt pontosan 0.0001%-kal vilagosabbra
kepezi le. (Eltekintve a feny kvantumossagatol, nem veszik el
kozbulso arnyalat.)

A CCD-vel, analog elektronikaval, mar egy kicsit nagyobb baj van.
Annak ugyanis zaja van. A zaj egy adott fenymennyisegnek felel
meg. Tehat nem tudjuk pontosan milyen vilagos volt a kep, csak a
zajnyi pontossaggal. A zajnal kisebb valtozasok elvesznek a
zajban. A nagyobb ertekek pontos meghatarozasat is akadalyozza
a zaj, mert nem tudjuk eldonteni, hogyha ket pixelrol 100mV,
illetve 102mV jon, hogy azok most tenyleg kulonbozoek, tenyleg
vilagosabb a masodik, vagy csak az erosito 2mV zaja jelentkezett a
masodiknal.
Szerencsere ez a zaj veletlenszeru (a nem veletlen reszet
kiszuri a szkenner hw+sw, remelem) ezert tobb modszer is van a
csokkentesere. Legegyszerubb a tobbszoros mintavetelezes. Mert, ha
16-bol 16* azt tapasztaljuk, hogy 100mV es 102mV (pontosabban a 16
meres atlaga ennyi), akkor biztosabbak lehetunk benne, hogy ez
tenyleg kulonbseg. A 16* mintavetel a veletlenszeru zajt 1/4-re
csokkenti. (Statisztikailag, dehat a zaj statisztikailag
ertelmezheto csak.)

A digitalizalassal mas problema van. Az, hogy csak diszkret
lepcsoket tud abrazolni. Ha a jel kisebb, mint 1 A/D osztas, akkor
0 jon ki, akarmekkora is a jel ezen tartomanyban. Ha egy A/D
osztas 20uV, akkor a 91uV-ot es a 109uv elmeletileg
megkulonboztethetetlen a kimeneten. Mi lesz ebbol?
Egyreszt a sotet reszekben, ami 1 A/D osztas alatt van, minden
tokeltesen egyforma fekete lesz.
Masreszt ahol a jel nagyobb is, mint 1 A/D osztas az
arnyalatabrazolas finomsaga 1A/D osztas. Ez a vilagos reszeken nem
zavaro, hiszen 60000 erteknel 1/60000 vilagossag-kulonbseget jelent
egy A/D osztas ez olyan finom lepes, hogy nincs az a szem, amelyik
eszrevenne, hogy nem folytonos, hanem lepcsos. A baj ismet a sotet
oldalon van. Mert ha az arnyakban levo neger arcanak
arnyalatterjedelme 1 A/D osztastol 20 A/D osztasig terjed, akkor
20 lepcsobol all. Tapasztalatom szerint ez akkor lathato jol, ha a
kepet utolag vilagositjuk, megprobaljuk az arnyekokban levo
arnyalatterjedelmet szethuzni. (Vagy ugy, hogy a gammat
valtoztatjuk, vagy ugy, hogy egyszeruen lenyessuk a vilagos
reszeket.) Ilyenkor lesz az, hogy az arc 20 fele szinu pixelbol
all, nem folytonos az atmenet, hanem eles hatarvonalak vannak,
vagy a kozbenso tonusok a ket hatarolo arnyalatu pixelek
valtakozasabol osszerakottak.

A digitalizalas lepcsoinek hatasat a zaj csokkenti. Mert csak
zajmentes esetben van, hogy ha az A/D osztas 20uV, akkor a 91uV es
a 109uV megkulonboztethetetlen. Ha van egy kis zaj (dither), akkor
attol fuggoen, hogy ebben a savban hol helyezkedik el az ertek,
nagyobbat, kisebbet is kaphatunk. Ezek utan tobb mintavetelbol
atlagolas utan kaphatunk 1 A/D osztasnal finomabb abrazolast is.
(Ezt az oversamplinget pl. a digitalis hangtechnikaban sokat
 hasznaljak. ezert lehet 1 bites D/A-val a 16 bites pontossagu CD-t
 lejatszani. Mert az 1 bites D/A sokkal nagyobb frekvencian sok
 mintat ad ki es ezekbol atlagolva szep pontos ertek adodik.)


Meg egy megjegyzes. A szkenner D-je _atfogas_ a legvilagosabb es
legsotetebb aranya. A filmnel (altalaban) a D ertek a raeso es
atengedett feny aranya. Tehat csak akkor lehet keverni a kettot,
ha a filmen van 0D resz is, ami tok atlatszo. Ha a film denzitasa
1D-tol 4D-ig terjed, akkor egy 3D atfogasu szkennerrel tokeltesen
lekepezheto.


--
dMT alias Medve