[Foto] Re[2]: atfogas

[dMT alias Medve]

BR> Köszönjük az összefoglalót, alapos munka!
Kora reggeli almomban csinaltam....


BR> A szkenner optikai rendszerének azért elég sok hatása lehet a szkennelt
BR> képre.
Igen.
Valahogyan a kepet ra kell vetiteni a CCD-re.
Nem veletlen, hogy a Nikon buszken emlegeti, hogy hany lencses ED
uvegu optikaja van a szkennerenek.
Szerintem az optikanak inkabb a masik dimenzioban, az elessegben,
felbontasban, stb. van szerepe. Ki fogom probalni, hogy az
5400DPI-t tudja-e a szkennerem optikaja. Mert eddig meg nem
talaltam olyan szkennelmenyt, amin egymas meletti pixelek
sotet/vilagos/sotet mintat tertalmaznanak.

BR>  Képzeljük csak el, hogy mennyire más és más lenne a szkennelés
BR> eredménye, ha egyszer egy "Zeiss Sonnar 135/3.5 jellegű", máskor pedig egy
BR> "Helios 40-2 85/1.5 jellegű" optikai rendszere lenne a szkennernek. Nyliván
BR> nem ilyen végletes optikákat építenek a szkennerekbe, de biztos van
BR> különbség szkenner optika és szkenner optika között, nem?

a) Az optikak kulonbozoseget (egy kicsit) lehet digitalisan
   utanaozni. Miben kulonboznek az optikak? MTF gorbeben! De en
   digitalisan tetszoleges MTF gorbet beallithatok! Azt szeretnem,
   hogy lagy rajzu legyen, mar 5lp/mm-nel ne 100% legyen, de azert
   eles, 40lp/mm-nel is meg 50% felett? Semmi akadalya! Egy ilyen
   lagy rajzu kepbol kemenyet csinali, ahol 20lp/mm-nel is meg
   100%? Semmi akadalya! (A shaperpening tulajdonkeppen pont ezt
   csinalja, egy nagy frekvencia kiemelest.) Persze a nagy
   frekvencia kiemelesenek is van hatara, mert a feher zaj jellegu
   zajt iszonyatosan kiemeli. Ez hatarolja, hogy nem tudjuk
   elerni, hogy egy eles (100lp/mm-nel meg nem 0%
   kontrasztatvitelu), de lagy rajzu opjektivval keszult kepbol
   kemeny rajzut csinaljunk.
   
b) A Minolta 5400-ban van valami "grain dissolver". Ha jol ertem
   ez olyasmi, mint a nagyitogepekben volt a szort fenyu, illetve
   kondenzoros. Majd fogok vele kiserletezni. Remelem azolyanokat
   el fogom kerulni vele, mint amirol mar egyszer szo volt, hogy
   bizonyos Fuji filmek szkennelesnel iszonyu szemcsesnek neznek
   ki, pedig csak valami retegstruktura nem tokeletes.

c) Az elessegallitassal is kellene foglalkozni. A film (uveg
   leszoritas nelkul) nagyon nincs sikban. A szkenner automatikus
   elesreallitasa eleg gagyinak tunik. Tetszik, hogy lehet kezzel
   (mechanikusan!!) is allitani az elesseget.



BR> Üdv.: Robi



BR> -----Original Message-----
BR> From: foto-bounces at iit.bme.hu [mailto:foto-bounces at iit.bme.hu]On Behalf Of
BR> dMT alias Medve
BR> Sent: 2003. szeptember 11. 8:45
BR> To: Foto-lista a fenykepezeserol
BR> Subject: [Foto] Re[2]: atfogas


SAp>> denzitása (mivel a 65536 logaritmusa ennyi), mégiscsak elvesz az
SAp>> árnyalatokból valamennyit, mégpedig a korlátos optikai rendszere miatt.
BR> Nem ertem en ezt!
BR> Mi az, hogy az _optikai_ rendszer miatt elvesz az atfogasbol?
BR> Az arnyalatokbol?

BR> Az atfogasbol az _optikai_ rendszer miatt egy esetben tud
BR> elveszni, ha rossz a tukrozesmentesites es a vilagos reszekrol
BR> atszurodo feny felhigitja, felszurkiti, eltunteti a reszleteket a
BR> sotet reszekbol.
BR> Az arnyalatokbol, (amit en kozbulso lepeseknek ertek) semmi nem
BR> veszik el az optikai rendszerben, hiszen az egy analog rendszer, a
BR> 0.0001%-kal vilagosabb reszt pontosan 0.0001%-kal vilagosabbra
BR> kepezi le. (Eltekintve a feny kvantumossagatol, nem veszik el
BR> kozbulso arnyalat.)

BR> A CCD-vel, analog elektronikaval, mar egy kicsit nagyobb baj van.
BR> Annak ugyanis zaja van. A zaj egy adott fenymennyisegnek felel
BR> meg. Tehat nem tudjuk pontosan milyen vilagos volt a kep, csak a
BR> zajnyi pontossaggal. A zajnal kisebb valtozasok elvesznek a
BR> zajban. A nagyobb ertekek pontos meghatarozasat is akadalyozza
BR> a zaj, mert nem tudjuk eldonteni, hogyha ket pixelrol 100mV,
BR> illetve 102mV jon, hogy azok most tenyleg kulonbozoek, tenyleg
BR> vilagosabb a masodik, vagy csak az erosito 2mV zaja jelentkezett a
BR> masodiknal.
BR> Szerencsere ez a zaj veletlenszeru (a nem veletlen reszet
BR> kiszuri a szkenner hw+sw, remelem) ezert tobb modszer is van a
BR> csokkentesere. Legegyszerubb a tobbszoros mintavetelezes. Mert, ha
BR> 16-bol 16* azt tapasztaljuk, hogy 100mV es 102mV (pontosabban a 16
BR> meres atlaga ennyi), akkor biztosabbak lehetunk benne, hogy ez
BR> tenyleg kulonbseg. A 16* mintavetel a veletlenszeru zajt 1/4-re
BR> csokkenti. (Statisztikailag, dehat a zaj statisztikailag
BR> ertelmezheto csak.)

BR> A digitalizalassal mas problema van. Az, hogy csak diszkret
BR> lepcsoket tud abrazolni. Ha a jel kisebb, mint 1 A/D osztas, akkor
BR> 0 jon ki, akarmekkora is a jel ezen tartomanyban. Ha egy A/D
BR> osztas 20uV, akkor a 91uV-ot es a 109uv elmeletileg
BR> megkulonboztethetetlen a kimeneten. Mi lesz ebbol?
BR> Egyreszt a sotet reszekben, ami 1 A/D osztas alatt van, minden
BR> tokeltesen egyforma fekete lesz.
BR> Masreszt ahol a jel nagyobb is, mint 1 A/D osztas az
BR> arnyalatabrazolas finomsaga 1A/D osztas. Ez a vilagos reszeken nem
BR> zavaro, hiszen 60000 erteknel 1/60000 vilagossag-kulonbseget jelent
BR> egy A/D osztas ez olyan finom lepes, hogy nincs az a szem, amelyik
BR> eszrevenne, hogy nem folytonos, hanem lepcsos. A baj ismet a sotet
BR> oldalon van. Mert ha az arnyakban levo neger arcanak
BR> arnyalatterjedelme 1 A/D osztastol 20 A/D osztasig terjed, akkor
BR> 20 lepcsobol all. Tapasztalatom szerint ez akkor lathato jol, ha a
BR> kepet utolag vilagositjuk, megprobaljuk az arnyekokban levo
BR> arnyalatterjedelmet szethuzni. (Vagy ugy, hogy a gammat
BR> valtoztatjuk, vagy ugy, hogy egyszeruen lenyessuk a vilagos
BR> reszeket.) Ilyenkor lesz az, hogy az arc 20 fele szinu pixelbol
BR> all, nem folytonos az atmenet, hanem eles hatarvonalak vannak,
BR> vagy a kozbenso tonusok a ket hatarolo arnyalatu pixelek
BR> valtakozasabol osszerakottak.

BR> A digitalizalas lepcsoinek hatasat a zaj csokkenti. Mert csak
BR> zajmentes esetben van, hogy ha az A/D osztas 20uV, akkor a 91uV es
BR> a 109uV megkulonboztethetetlen. Ha van egy kis zaj (dither), akkor
BR> attol fuggoen, hogy ebben a savban hol helyezkedik el az ertek,
BR> nagyobbat, kisebbet is kaphatunk. Ezek utan tobb mintavetelbol
BR> atlagolas utan kaphatunk 1 A/D osztasnal finomabb abrazolast is.
BR> (Ezt az oversamplinget pl. a digitalis hangtechnikaban sokat
BR>  hasznaljak. ezert lehet 1 bites D/A-val a 16 bites pontossagu CD-t
BR>  lejatszani. Mert az 1 bites D/A sokkal nagyobb frekvencian sok
BR>  mintat ad ki es ezekbol atlagolva szep pontos ertek adodik.)


BR> Meg egy megjegyzes. A szkenner D-je _atfogas_ a legvilagosabb es
BR> legsotetebb aranya. A filmnel (altalaban) a D ertek a raeso es
BR> atengedett feny aranya. Tehat csak akkor lehet keverni a kettot,
BR> ha a filmen van 0D resz is, ami tok atlatszo. Ha a film denzitasa
BR> 1D-tol 4D-ig terjed, akkor egy 3D atfogasu szkennerrel tokeltesen
BR> lekepezheto.


BR> --
BR> dMT alias Medve


--
dMT alias Medve