[Foto] Spotmatic "mania"

[Vargha Márk Péter]

> Szeretném kipróbálni a nagyformátumú fotózást is.
Én is.

> A hosszas előkészület: a téma kiválasztása, az állvány 
> felállítása, a gép felszerelése. ez más, mint a ma megszokott 
> nyüzsgés. Leginkább egy nyugodt, kellemes előjátékra 
> emlékeztet, de lehet-e az orgazmust is megnyújtani? Lehet 
> bizony, a szép hosszú expozícióval.
Ezt csinálom majdnem minden nap, egy üres épületben.
Megkeresem a témát, felállítom az állványt, ráteszem a gépet.
Addig csavargatom szegény NDK faállványt, amíg minden vonal a
helyére kerül. (függőlegesek, vizszintesek) Épületfotónál fontos.
Felszerelem a világítást az állványra, megtervezem a különböző
fényforrásokat, bekötöm a kábeleket. Lejön a szigszallag a
vakuszinkronról, visszateszem. Megint lejön, vágom kell
másikat. Eltelt 20 perc, és még csak az első kép előkészületénél
tartok. Fényt mérek, saccolok, exponálok, a vaku nem villant.
Szétcsúszott a zsinór, összedugom. -2 fok van, az ujjaim már
fáznak. Az akkumulátorok sem bírják sokáig. Exponálok, megvan
a multiexpó első képe. Széthúzom a zsinórt, oddébviszem a vakut,
összedugom, exponálok, a vaku belóg a képbe, oddébviszem, megint
exponálok. 2 kép. Így megy ez 8-10 fázison át. Nem kapkodok.
Egy képpel elmegy akár 40-60 perc is. Plusz még az utómunka.

Mindezt egy kompakt digitálissal, ilyen nagyformátumú
hozzáállással. Mert ez van. Szerintem egy képből 95% az ember,
és csak max. 5% a gép. Szeretnék én valódi nagyformátumú műszaki
géppel fotózni, hiszen jobb lenne, de csak azon az ÖT százalékon
belül javítana. Ahogyan a klasszikus mondja:
"Egyébként az igazi programozó akármilyen nyelvben is bír
FORTRAN programokat írni." :-)

Remélem ezek után nem tartotok egy nagyképű baromnak, és nem
kezditek magyarázni, hogy mekkorát lehet nagyítani erről, vagy
arról. Tudom. De képkészítés közben nem erre gonolok. Éles és
életlen ollóval is ki tudod vágni a Donald kacsa figurát,
legfeljebb a csorbával tovább tart, mert meg kell találnod az
él utolsó 2mm-es maadványát. ÉS? Ha alkotsz, akkor az eszköz
számít a legkevésbé. Emellett azért büszke vagyok a házilag
barkácsolt kiegészítőkre. :-)

Összefoglalva, azért írtam, mert szerintem az érzést fotózás
közben nem a gép adja. Ha számodra mégis, akkor a gépet
szereted jobban, mint a fotózást. Számomra ezek a dolgok
addig számítanak, amíg direkt ilyen szemmel nézek egy gépet,
de amint dolgozni kezdek, ez elmúlik. Megtanulom használni,
az előnyeivel és hátrányaival együtt, és már csak a képre
koncentrálok.

Ismerem a saját gépem határait, ezért ha olyanok a körülmények,
akkor elő sem veszem.

Ne értsetek félre, én szeretnék egy Spotmatic-ot is, hiszen
a leírásaitok alapján szuper gép lehet, de leginkább egy
Linhof Kardan-ra vágyom. :-)

Vargha Márk Péter
http://vargham.try.hu