[Foto] LightRoom prozsekt

[Lajos Toth]

  Persze. A módszer csak megfelelő kalibrációval pontos, de ez persze igaz bármely
laborfénymérőre is.

  1. A pontos számításhoz a LightRoomnak tudnia kell, hogy a nagyítófej magassága és a nagyított
kép mérete között mi az összefüggés. Nekem pl. egy Fujimoto-m van, ahol a mínusztizenöt centi a
nullpont (fene érti). Ehhez kell a mellékelt PrintSize.csv. Az ember berak a nagyítógépbe bármit,
felhúzza bármilyen magasra és a vetített kép két pontjának távolságát a fejmagassággal beírja a
PrintSize.csv-be. Más fejmagasságot választ, két pont, mér, beír (következő sor)
akárhányszor. A LightRoom ebből átlagot számít és máris megvannak a kívánt arányok.
Innentől fogva arra már használható, hogy ha egy képet sikerült szépen nagyítani és
objektívet cserélsz, vagy máshova húzod a nagyítófejet, vagy blendét állítasz, azonnal mutatja a
helyes expozíciót. (Lehet hogy az is az újabb változatban van, hogy csak az expozíciós idő
állítása befolyásolja a képet, minden más az időt változtatja)

  2. A pontos számításhoz a LightRoomnak ismernie kell a felhasznált nyersanyagokat. Ehhez van a
menüben egy metronóm funkció, amivel szép szürke éket lehet csinálni a fotópapírra. A gép csipog,
az ember pedig csippanásonként takar egy centit a papírból. Tökugyanúgy hívja az így elkészült
tesztoldalt, mint később majd az igazi képeket fogja (mondjuk negyed percenként két mozdítás
a tál sarkán az óramutató járásának megfelelően). A tesztoldalt be kell szkennelni és a
megfelelő időkhöz tartozó denzitásokat be kell vinni a papertest.csv-be. Innen tudja a
LightRoom a papírok karakterisztikáját, vagy mijét.

  3. Ha a hívó kezd megrohadni, akkor jön a képbe a print comparison, ami úgy tűnik,
egyenlőre csak nekem van meg és az otthoni gépemen, de elképzelni könnyű, a
működése pofonegyszerű: be kell szkennelni a (megszárított) nagyítást is, majd kijelölni
a negatívon és a nagyításon is három-három pontot, amiről biztosan lehet tudni, hogy azok
ugyanazok a pontok. Akkor a LightRoom egybetranszformálja a két képet és csinál egy kis
statisztikát. Amiből lesz egy valamekkora H érték kompenzáció és azzal megint vígan lehet
nagyítani tovább.

  4. A dolog gyenge pontja, hogy a teszt elkészítése három perces munka és meglehetősen
unalmas. Ehelyett már kitaláltam, hogy egy fogrémesdobozból lehetne csinálni
szürkeskála-levilágító berendezést: azzal, a print comparison funkcióval, meg egy nyolc
másodperces expóval tökéletes éket lehet csinálni (ami mellesleg pontosabb is, mert a
schwarzschild nem zavar be).

  5. A dolog másik gyenge pontja, hogy akárhogyan is, de az ember a monitoron nem ugyanazt látja,
mint a papíron. Ezzel nem lehet mit csinálni, hiszen a monitor az világít, a papír meg nem. Emiatt
lehet a toolboxban bekapcsolni a "show zone layers" checkboxot - igazából nem számít, milyen az
arc tónusa a monitoron, de ha az ember ráteszi az egér mutatóját, a toolbox írjon VI. zónát, akkor
jó. Ugyanígy, az "invert if D out of range" - asszem def. on -, mutatja, hogy hol bukik be a
fekete, hol a fehér.

  6. A dolog harmadik gyenge pontja, hogy esetleg a szkenner nem ugyanazokat a denzitásokat
mutatja negatív és pozitív módban, ennek a mérésére kidolgoztam egy csomó módszert, de még nem
nagyon kellett használni, mert az enyém tök jó ilyen szempontból. És mielőtt bárki
megkérdezné: igen, a dolog tudományosan megalapozott, bemértük a dolgot denzitométerrel. A
hibahatár jóval beljebb van, mint amennyire a szemünk érzékeny.

  7. Fizikus, te nem is nagyítasz. Minek neked linuxos verzió? Egyébként meg bánom is én,
Delphiben csináltam és nincs benne túl sok Win API, szóval lehet, hogy két nap alatt le lehetne
(f)ordítani Kylixszal, vagy mivel.

  - L.  

--- Bodnar Robert <bodnar.robert at freemail.hu> wrote:
> Es hol jon be a papirhivo a kepbe? Mert a hivasi idon kivul a hivo allapota,
> minosege, fajtaja is igen fontos!
> 
> Robert
> 



		
__________________________________ 
Do you Yahoo!? 
Yahoo! Small Business - Try our new Resources site
http://smallbusiness.yahoo.com/resources/