[Foto] LightRoom prozsekt

[Peter Princz]

Lajos,

szedd ki a fizikust becsmerlo reszt :) es tedd be readme.txt neven a
zipbe... :)))

/p.

On 5/31/05, Lajos Toth <matraszentanna at yahoo.com> wrote:
> 
>  Persze. A módszer csak megfelel&#337; kalibrációval pontos, de ez persze igaz bármely
> laborfénymér&#337;re is.
> 
>  1. A pontos számításhoz a LightRoomnak tudnia kell, hogy a nagyítófej magassága és a nagyított
> kép mérete között mi az összefüggés. Nekem pl. egy Fujimoto-m van, ahol a mínusztizenöt centi a
> nullpont (fene érti). Ehhez kell a mellékelt PrintSize.csv. Az ember berak a nagyítógépbe bármit,
> felhúzza bármilyen magasra és a vetített kép két pontjának távolságát a fejmagassággal beírja a
> PrintSize.csv-be. Más fejmagasságot választ, két pont, mér, beír (következ&#337; sor)
> akárhányszor. A LightRoom ebb&#337;l átlagot számít és máris megvannak a kívánt arányok.
> Innent&#337;l fogva arra már használható, hogy ha egy képet sikerült szépen nagyítani és
> objektívet cserélsz, vagy máshova húzod a nagyítófejet, vagy blendét állítasz, azonnal mutatja a
> helyes expozíciót. (Lehet hogy az is az újabb változatban van, hogy csak az expozíciós id&#337;
> állítása befolyásolja a képet, minden más az id&#337;t változtatja)
> 
>  2. A pontos számításhoz a LightRoomnak ismernie kell a felhasznált nyersanyagokat. Ehhez van a
> menüben egy metronóm funkció, amivel szép szürke éket lehet csinálni a fotópapírra. A gép csipog,
> az ember pedig csippanásonként takar egy centit a papírból. Tökugyanúgy hívja az így elkészült
> tesztoldalt, mint kés&#337;bb majd az igazi képeket fogja (mondjuk negyed percenként két mozdítás
> a tál sarkán az óramutató járásának megfelel&#337;en). A tesztoldalt be kell szkennelni és a
> megfelel&#337; id&#337;khöz tartozó denzitásokat be kell vinni a papertest.csv-be. Innen tudja a
> LightRoom a papírok karakterisztikáját, vagy mijét.
> 
>  3. Ha a hívó kezd megrohadni, akkor jön a képbe a print comparison, ami úgy t&#369;nik,
> egyenl&#337;re csak nekem van meg és az otthoni gépemen, de elképzelni könny&#369;, a
> m&#369;ködése pofonegyszer&#369;: be kell szkennelni a (megszárított) nagyítást is, majd kijelölni
> a negatívon és a nagyításon is három-három pontot, amir&#337;l biztosan lehet tudni, hogy azok
> ugyanazok a pontok. Akkor a LightRoom egybetranszformálja a két képet és csinál egy kis
> statisztikát. Amib&#337;l lesz egy valamekkora H érték kompenzáció és azzal megint vígan lehet
> nagyítani tovább.
> 
>  4. A dolog gyenge pontja, hogy a teszt elkészítése három perces munka és meglehet&#337;sen
> unalmas. Ehelyett már kitaláltam, hogy egy fogrémesdobozból lehetne csinálni
> szürkeskála-levilágító berendezést: azzal, a print comparison funkcióval, meg egy nyolc
> másodperces expóval tökéletes éket lehet csinálni (ami mellesleg pontosabb is, mert a
> schwarzschild nem zavar be).
> 
>  5. A dolog másik gyenge pontja, hogy akárhogyan is, de az ember a monitoron nem ugyanazt látja,
> mint a papíron. Ezzel nem lehet mit csinálni, hiszen a monitor az világít, a papír meg nem. Emiatt
> lehet a toolboxban bekapcsolni a "show zone layers" checkboxot - igazából nem számít, milyen az
> arc tónusa a monitoron, de ha az ember ráteszi az egér mutatóját, a toolbox írjon VI. zónát, akkor
> jó. Ugyanígy, az "invert if D out of range" - asszem def. on -, mutatja, hogy hol bukik be a
> fekete, hol a fehér.
> 
>  6. A dolog harmadik gyenge pontja, hogy esetleg a szkenner nem ugyanazokat a denzitásokat
> mutatja negatív és pozitív módban, ennek a mérésére kidolgoztam egy csomó módszert, de még nem
> nagyon kellett használni, mert az enyém tök jó ilyen szempontból. És miel&#337;tt bárki
> megkérdezné: igen, a dolog tudományosan megalapozott, bemértük a dolgot denzitométerrel. A
> hibahatár jóval beljebb van, mint amennyire a szemünk érzékeny.
> 
>  7. Fizikus, te nem is nagyítasz. Minek neked linuxos verzió? Egyébként meg bánom is én,
> Delphiben csináltam és nincs benne túl sok Win API, szóval lehet, hogy két nap alatt le lehetne
> (f)ordítani Kylixszal, vagy mivel.
> 
>  - L.
> 
> --- Bodnar Robert <bodnar.robert at freemail.hu> wrote:
> > Es hol jon be a papirhivo a kepbe? Mert a hivasi idon kivul a hivo allapota,
> > minosege, fajtaja is igen fontos!
> >
> > Robert
> >
> 
> 
> __________________________________________________
> Do You Yahoo!?
> Tired of spam?  Yahoo! Mail has the best spam protection around
> http://mail.yahoo.com
>