[Foto] Bicikli Volt: sokminden -- OFF

[Bodnar Robert]

Én bátor vagyok. De lehet, hogy botor.

> BR> Tegnap munkába jövet 2X akartak kinyírni az autósok. Az első
> BR> alkalommal az út jobb oldalán kerekeztem, egyenesen,
> BR> szabályosan, mire egy veszett némber a bevásárlóautójával elém
> BR> vágott, és hirtelen bekanyarodott előttem jobbra. Ha nem tépem a
> BR> féket, a kerekei alatt végzem. A másik alkalommal az út jobbra
> BR> ívelt, én szabályosan mentem a jobb szélső sáv szélén, de a
> BR> barom úgy ráhúzta a gépet az ívre, hogy a kocsi segge a
> BR> kormányomtól 5 centire ment el, miután a kerekem a padka szélét
> BR> súrolta.
> Én egy gyáva ember vagyok. Ezért nem biciklizem.

Sajnos nem tudom. Ez társadalmi probléma. Majmoljuk a nyugati társadalmi
mintát, egyre inkább az individuum a lényeg a társadalomban. Régebben (nem
annyira régen, még én is emlékszem) másabb volt. Az egész ország sokkal
inkább egy közösség volt. Beszélgettek a buszmegállóban. Idegenek is.
Nagyobb volt az összetartó erő az emberek között. Hogy a szoc. propaganda
miatt, vagy más miatt, nem tudom, nem is érdekes. De szomorú, hogy ez
eltűnik.
Régen, amikor a szüleim építkeztek, mindig volt ott egy-két kollégája, aki
jött segíteni. Pedig apu nem hívott senkit. Jöttek maguktól. Szeretettel
emlékszem rájuk.
A múltkor a kollégám írt egy körlevelet, hogy lenne-e 1-2 vállalkozó
munkatárs, aki segítene neki lepakolni a teherautóról a bútorokat, mert
költözik? Egy kolléga jelentkezett. Egy erdélyi.

Hát ez van. :-(

> BR> Szóval amíg a mentalitás ilyen a közutakon (ma, Magyarországon),
> Mitől változna ez a mentalitás meg?
> (Ezt most kivételesen komolyan kérdés.)
>
> --
> dMT alias Medve
>
>