[Foto] buheratorok! Megcsiptuk!

[Peter Princz]

On 04/06/06, dMT alias Medve <moso-t at prolan.hu> wrote:
> PP> gratulalok!
> PP> Milyen kar, hogy ugyis megszivatnak majd minket a vamon. :(
> Olyan vagy, mint a Galaxis utikalauzban a depressziós robot!
> Pedig ez a világ a létező világok legjobbika.
> A vámon különben sem szívatnak meg minket, mert EU-n belül nincs vám.
> (Legfeljebb Tekusnak lesznek meleg pillanatai, amikor 14 órás
>  sorbanállás után közlik vele, hogy nem mehet tovább, mert nincs
>  speditőrje (anélkül nem lehet nemzetközi fuvarozni!) továbbá nem
>  töltött ki hetvenhét féle brüsszeli statisztikai lapot és különben is
>  a magyarok már elhasználták a használtcikk import kvótát, meg az ata
>  carnen nincs minden tételesen felsorolva.)
> De ez legyen a jövő hét gondja, most csupa móka-kacagás!
>
> --
> dMT alias Medve
>
>

ahh, Marvin-rol  legalabb konyvet irtak (*) es legalabb lenyomta az
ellenseges urhajot a depijevel, en meg erre sem vagyok kepes... :)))

Igen, pontosan a burokraciara celoztam az iment. Persze mindenki
lehulyezett, hogy nem is tudom, hogy beleptunk az EU-ba, de nem tesz
semmit. :)))

(*)
"...
- Ne aggódj az idegenek miatt. Csak két fickó, azt hiszem, Leküldöm értük a
robotot. Hej, Marvin!
A robot feje a sarokban hirtelen felemelkedett, aztán alig észrevehetô
himbálódzásba fogott. Marvin oly keservesen tápászkodott fel, mintha öt fonttal
nehezebb lenne a súlyánál. Külsô szemlélô számára heroikusnak tûnô
erôfeszítéssel átvonszolta magát a szobán. Megállt Trillian elôtt, és
keresztûlnézett a lány bal vállán.
- Azt hiszem, tudnotok kell, hogy nagyon lehangolt vagyok - mondta. Hangja
halk volt és reményvesztett.
- Uramisten! - nyögött fel Zaphod, és egy székbe csuklott.
- Nos - mondta Trillian vidám és együttérzô hangon - most legalább elfoglalhatod
valamivel az agyadat.
- Reménytelen - dünnyögte Marvin. - Kivételesen nagy agyam van.
- Marvin! - figyelmeztette Trillian.
- Jól van, na - mondta Marvin. - Mit kell tennem?
- Menj a kettes számú bejárati zsiliphez, és hozd ide a két idegent. Felügyelet
alatt.
Marvin egy mikroszekundumnyi késlekedéssel a hangszín és hanglejtés finoman
mérlegelt mikromodulációjával - tehát anélkül, hogy a sértôdésre konkrét alapot
szolgáltatott volna - mélységes megvetését és borzadályát fejezte ki minden
iránt, ami emberi.
- Ennyi az egész?
- Igen - mondta Trillian határozottan.
- Nem lesz sok örömöm benne - monta Marvin.
Zaphod felpattant a székébôl.
- Nem azt kérték tôled, hogy élvezd - ordította -csak azt, hogy csináld meg,
világos?!
- Jó - Marvin hangja kongott, mint hatalmas repedt  harang:-Jó, megcsinálom.
- Pompás - csattant Zaphod hangja - remek. . .köszönjük. . .
Marvin megfordult, és ráemelte csúcsára fordított háromszög alakú,vörös szemeit.
- Egyáltalán nem keseritelek el titeket, ugye? - kérdezte tompán.
- Ó, dehogy, Marvin - trillázott Trillian -, minden rendben. . .
- Nem szeretném, ha azt kellene hinnem, hogy elkeseritlek benneteket.
- Sose aggódj emiatt - folytatódott a trilla - csak viselkedj természetesen,
úgy, ahogy jólesik, és minden rendben lesz.
- Biztos vagy benne, hogy semmi baj? - ellenôrizte Marvin.
- Hát persze, Marvin - duruzsolta Trillian. - Minden rendben, igazán. . .
hozzátartozik az élethez.
Marvin elektronikus pillantást lövellt feléje.
- Még hogy az élet - mondta. - Ne is beszélj nekem  az életrôl!
Reménytelenül sarkon fordult, és kivonszolta magát a kabinból. Az ajtó elégedett
hümmögést hallatott, és becsukódott mögötte.
- Nem hiszem, hogy sokáig elviselem még ezt a robotot, Zaphod -morogta Trillian.
..."

Szep napot,
  Marvin :)

-- 
Keep cool. Develop in total darkness.