[Foto] AF vs. MF (volt: megkovetem...)
dMT alias Medve
drmoso at prolan.hu
2006. Már. 24., P, 17:51:47 MET
T> Ha határeset a rendelkezésre álló fény és van egy pici idõ, akkor
T> fixen középsõ szenzor - az a legpontosabb a segédszenzorokkal -,
T> becsippant, gomb marad félig nyomva, átkomponál, exponál.
Ha van ennyi idõ. Akkor az volt, hogy fényképeztem a padban ülõ
gyerekeket. amikor szólították a lányomat, rögtön felé fordítottam a
gépet és akartam egy képet, amint megy ki. Ehhez követõ AF a bal
szélsõ szenzoron kellett volna, de nekem one shot a középsõn volt..
úgyhogy ebbõl a képbõl nem lett semmi. Aztán mikor átvette a
bizonyítványát, (addigra feltöltõdött a vaku) folyamazótosan próbáltam
zoomolni, komponálni. Mikor a vaku feltöltõdött, a képet jól
komponáltnak láttam, épp egymásra mosolygott az igazgatóhelyettes néni
és a lányom, megnyomtam a gombot. 1 másodpercig semmi, a pillanat
varázsa elszállt, majd elsült a háttérre élesen.
Tudom, mielõtt szólítják fel kellett volna vennem a szemüvegem,
lenyomni a baloldali gombot, áttekerni servo-ra, majd levenni a
szemüvegem belenézni a keresõbe, megnyomni a gombot, áttekerni bal
szélsõ szenzorra. Így fényképezni, miközben megy kifelé. Amint kiért,
szemüveg fel, bal gomb, átkapcsolni one-shot-ra, szemüveg le,
belenézni, jobb gomb áttekerni középsõre, mintát venni a távolságból,
majd ha látom, hogy beállt a távolság, akkor a gombot félig lenyomva
tartva komponálni.
De nekem ez így nem megy.
Ennél már akkor egyszerûbb, ha rátapasztom szemem a keresõre és
folyamatosan tekerem az élességet. Amikor ráfordítom a gépet a
lányomra, már szinte éles is. Amikor megy kifelé, akkor folyamatosan
élesen tartom, hiszen nekem nem kell átkapcsolnom a fókuszpontot,
ösztönösen a lányomat állítom élesre. Mire kiér, a a távolságállítás
pont rajta van. Szimultán tudom a képet komponálni, a szereplõk
arckifejezését nézni és finomítani az élességet.
T> Tizedmásodpercek.
Hát én nem tudom tizedmásodperc alatt elvenni a gépet a szememtõl,
szemüveget elõvenni, gombot lenyomni, tekerõt áttekerni, majd vissza.
T> Ez még 8-10 jägermeister elfogyasztása után is mûködik,
Elismerem részegen jó az AF. Mondtam, hogy kényelmes. AF-fel úgy
fényképezek, hogy megfogom a gépet, nyomom a gombot és lesz, ami lesz.
T> Én a követõ autofókuszban nem hittem, de aztán télen kipróbáltam
T> szánkózáskor. Fixen bal felsõ szenzor, lejtõ tetején rátettem a
T> fókuszt az alanyra aztán csap precízen követni kellett. Teljesen
T> korrekt lett a vége.
Érdekes síelésnél nem nagyon, de szánkózásnál nekem is sikerem volt az
AF-fel. Igaz, akkor a Nikkor 180/2.8-cal fotóztam szikrázó
napsütésben. Azzal az objektívvel tudtam nagyon szép, nagyon szelektíven
nagyon éles képet csinálni. El is határoztam, hogy elõbb-utóbb lesz
egy Canon 200/2.8-am, hátha lesz az olyan jó. (Vagy 135/2L? Az is
szimpi, csak rohadt drága.)
T> Ha kevés a fény, a te szemed sem teljesít olyan jól. Tapasztalataim
T> szerint az af ilyenkor sokszor pontosabb, mint én.
De lassabb. Az MF-ben az a jó, hogy képrõl képre változóan tudok
villámgyorsan pontatlanul, vagy lassabban pontosan fókuszálni.
Ha tudom, hogy elmúlik a pillanat, akkor inkább nyomom, legyen kicsit
életlenebb, de legalább legyen. Ha meg van idõ, akkor azért az MF-fel
pontosabbra lehet állítani, mert a határok letapogatásával, közepére
állítással. "tökéletesen pontosan" be lehet állítani.
--
dMT alias Medve
További információk a(z) Foto levelezőlistáról