[Foto] AF vs. MF (volt: megkovetem...)

[dMT alias Medve]

>>Akkor írd már le, hogy hogyan kellene csinálnom egyszerûbben!
T> One shot, középsõ fókusz.
Eddig OK.
Bevallom õszintén általában ebben az üzemmódban tartom a gépet.

T> Mielõtt indulna kifelé, beállítod a fókuszt egy olyan pontra, ami
T> ugyanolyan távolságra van, ahol el fog haladni, aztán várod míg
T> odaér, majd katt.
Nem jó.
Nincs "mielõtt". Ha én tudnám mikor indul!
Ha tudnám, hogy útközben hol kell majd meglõnöm!
Akkor tök felesleges lenne az AF, mert ezt még részegen is
megcsinálom MF-fel. Egy adott pontra, elõre kényelmesen beállítani a
fókuszt.
De nem tudok ennyire elõre gondolkozni. Fényképezgetem a gyerekeket,
akik mind különbözõ távolságra vannak. Pont az lenne az AF értelme,
hogy ne kelljen elõre beállítani az élességet.
   
T> Át az átadás helyére, mivel az átadás nem a 4x100-as váltóban
T> zajlik, itt van idõ fókuszálni amikor épp odaér, átkomponálás,
T> kézrázásnál katt.
Ezt így próbáltam csinálni, de nem sikerült.
Ez megintcsak olyan, hogy (nekem) gyorsabban megy az, hogy
folyamatosan a helyes(?) képkivágást látom, ujjam az elsütõn és amikor
kell lövök, közben egy background processz folyamatosan finomítja az
élességet MF-fel. Az, hogy mikor kiér, akkor gyorsan keresni egy éles
asztalsarkot azonos távolságra, megindítani az AF-t, figyelni, mikorra
sikerül neki (és sikerül-e egyáltalán), majd rögzíteni, majd ezután
elkezdeni elhelyezni a képen az embereket, ez _nekem_ lassabb, mint az
elõzõ verzió.
Ha egyszer AF, akkor gondolkozzon, csináljon mindent a gép! Beállítom
az összes AF mezõt és én csak komponálok és nyomom a gombot. A többit
intézze el õ! De ne olyan áron vegyen át tõlem munkát, hogy ad
helyette másikat.

T> Én így csinálom, el se kell venni a gépet a szememtõl. És akkor még
T> nem is használtam a CF4-et. :)))
De akkor nem használtad a követõ AF-t, pedig pont arra lenne szükség,
hogy egy menõ gyereket lefényképezzek.
CF4 magasabb értékei nélkül viszont állandóan nyomni kell félig a
gombot.

T> De ha mindenáron menet közben akarod elkapnni, akkor azt is
T> teheted, hogy követõre kapcsolod az af-et és azon hagyod, jó az
T> álló célpontra is.
Ezzel kísérleteztem anno az F90x-szel, mert annak elég jó AF-lock
gombja volt. De nem elég jó. (Nekem.)

T> Az 1-es vázat nem ismerem, de az 5-ös meg a 20D is elég kevéssé
T> variálja át a gombokat,
Azt hiszem fogok írni egy hosszabb értekést az ergonómiáról, ahogy én
látom. (Nem fogok a Canonról, különösen az EOS-5-rõl szép képet
fösteni, úgyhogy, aki nem szereti, hogyha kritizálom, ne olvassa!)

Most csak egy apró megjegyzés:
Játszottam tegnap az EOS-5-tel, nyomkodtam azt a két hüvelykujjas
gombot. Amik érzésre olyan gagyik, mint a TV távvezérlõé. Persze az
úgyis a gépet tartó keresztbe tett hüvelykujjam nem mindig találja el.
Ha megnyomom véletlenül a külsõ fókuszpontválasztót, akkor utána le
kell nyomni egy kicsit az expo gombot, mert (szemben a Nikonnal) ez
megjegyzi, hogy ezt nyomtam és nem hajlandó 6 másodpercig fókuszolni.

Ha meg egyszerre nyomjuk a kettõt, az meg egészen speciális funkcióra
szolgál. Tudod mire? Ha olyan nagyszerû, intuitív kezelõfelülete van,
akkor magától érthetõdõ, hogy mi történik ha a "*" (sokat mondó név!)
és a fókuszpontváltó gombot egyszerre lenyomjuk. Aki ezt kitalálja
kezelési utasítás nélkül, az elõtt megemelem a kalapomat!

T> Szerintem ez így egyszerû, logikus, könnyen kezelhetõ.
Szerintem meg nem.
De a kezelés megér egy külön levelet, majd estére megírom.

T> Egyébként szerintem épp a kor elõrehaladtával lassan romló látást
T> tudja jól kisegíteni az AF, csak megfelelõen kell használni.
Igen, én is ilyeneket olvastam. "Már romlik a szemem nem
tudom beállítani az élességet, áldás az AF!"
Sõt át is éltem. Sokáig fényképeztem a Spotmatickkal, soha nem volt
bajom az élességállítással, kb. annyira törõdtem vele tudatosan, mint
a levegõvétellel. Aztán, mikor bedöglött vettem egy Nikon FE10-t. Meg
egy Sigma telécskét. Halomszámra születtek az életlen képek. Igen,
öregszem, kell az AF állapítottam meg. Elkezdtem az AF-s gépeket
használni. De pár év alatt rájöttem, hogy nem ez volt a baj.
Más az oka!
a) A keresõk alapban -1D-re vannak állítva, azaz,
   mintha 1m-re néznénk. De az öreg ember nem lát 1m-re, csak végtelenre!
   Tehát a megoldás egyik kulcsa, tessék betenni egy korrekciós lencsét.
   És épp olyan jól meg tudom ítélni az élességet, mint 40 éve!
b) A másik, hogy azért a Spotmaticon igencsak könnyebb élességet
   állítani, mint egy modern gépen.
c) Az objektívekrõl nem is beszélve. Én a jó minõségû, fényerõs,
   fixekhez voltam szokva. Ezután egy lötyögõs mechanikájú,
   koromsötét, Sigma zoommal nem csoda, hogy egyrészt nem tudom
   beállítani az élességet, másrészt életlen a kép.

-- 
dMT alias Medve