[Foto] Zonarendszer digit nehany adat

[Lajos Toth]

  Srácok, ne legyetek annyira elájulva a fudzsi dinamikájától, a görbe
alapján ez öt, legföljebb ötésfél blende.
  Az RGB 5 és 15 közötti különbséget meg lássa a ti szemetek. Pont
ugyanannyi, mint a 0. és I. zóna közötti különbség.

  És kérem szépen, hogy amikor a zónarencert próbáljátok megérteni, tessék
elfelejteni a linearitást. Legegyszerűbb, ha az ember benyom pár üveg
Csikiattila-sört és megpróbál egyenesen végigmenni az utcán. Ha a
százméteres szakaszon százötvenet tesz meg, az pont jó.

  Fellebbenteném a fátylat a tíz zóna titkáról:
  mivel a ff filmek kontrasztja a hívás függvényében változik
(legyegyszerűbb: hosszabb hívás, nagyobb kontraszt), minden filmhez
található olyan hívás, hogy az alapfátyol és a max. feketedés (y tengely)
között az x tengelyen mérve pont tíz blende kelljen.
  Ha ez megvan, meg kell keresni azt a (normál) papírt - hú. forgassuk csak
el a fenti görbénket balra kilencven fokkal és tegyük a papír görbéje alá -
amelynek a Dmin-Dmax (y tengely) között pont akkora megvilágítási tartomány
(x tengely) kell, amit a fenti film biztosítani tud.

  Az élet innentől fogva egyszerű: most már mindent tudok a zónázásról,
tehát a világ derűs lesz és ezért mindig hajszálpontosan tíz blendényi lesz
a szabzsekt brájtnessz rendzs. (Ha mégsem annyi, akkor szétkorrigáljuk
magunkat.)

  Összefoglalva: azért a tíz zóna, mert ez egyben tíz blendeérték is és a
tízet nagyon könnyű megjegyezni, mert például tíz ujjunk van.

  Na, kicsit megkefélném a fentieket.
  ISO szerint a film sebességét úgy mérjük, hogy a film alapfátylához képest
0.1D feketedésnél leolvassuk a szükséges fénymennyiséget luxmásodpercben,
0.8-at osztunk vele és kész.
  Tulajdonképpen mi szeretjük ezt a nullaegy dét, pláne, hogy az okosok azt
mondják, ez a hívás függvényében nem nagyon mászkál jobbra-balra. (De.
Mászkál.)
  Mindegy, mondjuk azt, hogy ez az egyes zóna. És ez pont annyiban
különbözik az alapfátyoltól, mint a bársonyos fekete a csontfeketétől (vö:
RGB 0, RGB 15)

  Azt már biztosan tudjuk, hogy a filmünk hasonlóan fog görbülni a tetején,
mint az alján tehát a X. zóna csontfehér, a IX zóna a bársonyos fehér. (Itt
nagyon görbül a görbe, kevés lesz tehát a részlet)
  A II és a VIII zónákban (fekete macska feneke, illetve menyasszonyi ruha
éjfél körül), még mindig tapasztalható némi durcásság/görbülés a film
részéről, ám ezekben már nyugodtan el merjük helyezni a téma egyes
részleteit. Ezekkel együtt pont hét blendénk van, ami nagyon kényelmes;
nyáron kicsit kevéske, télen kicsit többecske, ilyenkor anyázunk és
korrigálgatunk a hívással meg a papírfokozatokkal.

  Ahhoz, hogy szép legyen a kép, kell egy egészen kicsi fekete, egy egészen
kicsit fehér és nagyon-nagyon sok szürke.

  A filmen a zónákat (a fénymérést, az expót) a minimális feketéhez kell
igazítani, mert a hívás jobban hat azokra a részekre, amik több fényt kaptak
és kevésbé azokra, amik kevesebbet.
  Ezért az a szabály: exponálj a sötétekre, hívj a világosokra.

  A digitnél - a görbéden gyönyörűen látszik, bár tényleg nem ártana neki ha
megfordítanád - a fehéreknél van egy éles határvonal. Előfordulhat, hogy a
világosokra kéne exponálni és a sötétekre hívni?

  (Érzem, hogy hamarosan beruházol egy sötétkamrába. :))
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://www.iit.bme.hu/pipermail/foto/attachments/20070925/af857606/attachment.html>