[Foto] OFF - C64 forever

[dMT alias Medve]

g> Motorkerékpárt pl. kifejezetten a régebbieket szeretem, mert a mai
g> formatervezés nem tetszik.
? Nekem nagyon keveset számít a forma. A divat változik, az utaó
egyszer szögletes, aztán gömbölyded, aztán megint szögletes, aztán
megint gömbölyded, aztán megint élekkel határolt szögletes és így vég
nélkül.
Érdekes az emberi ízlés!
Amikor kijön valami új formavilág, csak ámulunk és bámuljuk. Aztán
sokat látjuk, beleszürkül a hétkoznapokba. Aztán jön az újabb forma,
meghökkent és a régit még avittabbank látjuk.
  Az első kedvenc autóformám a 660 volt. Aztán megjelent a Fiat 850.
  Hú de gyönyörű! Aztán a Fiat 850 coupe. Annak volt ám csoda formája!
  Szupersportkocsi, elegáns, exkluzív vonalakkal. Mikor megjelent a
  125p, eleinte túl modernnek találtam a formáját, de aztán
  megtetszett. Jóval később olvastam a Ford Probe III.-ról. Egészen
  elképesztő űrautó volt. Amikor kissé módosított formában megjelent,
  mint Ford Sierra, csak ámultam. Emlékszem, amikor először láttam
  élőben. Fantasztikus volt! Ma, ha a 30 éves formatervű, 20 éve
  abbahagyott gyártású Sierrámmal megjelenek valahol, nem bámulnak rá,
  hogy micsoda formák!
Kérdés, van-e időtálló forma? (Márminthogy, olyan amit ember alkotott,
 nem a természet/Isten, mint pl. a női testet.)
Lehet-e olyan autót (bútort vagy egyebet) tervezni, amelyik 100 év
múlva is esztétikai érték?
Az aztán egy másik kérdés, hogy ha lehet, akkor éremes-e?
Nem jobb-e olyan formatervezésű termékeket kihozni, amelyek ma
ámulatot keltően ütősek, de az életciklus végefelé megundorodnak az
emberek tőle.

g> Fényképezőgépek is ma kerekített, gömböc alakúak, a régi filmesek
g> sokkal jobban tetszenek.
Már a filmesek vége is elgömbölyödött! A régi fényképezőgépet
megcsinálták olyan alakúra, amilyenre "kiadódott", aztán az emberek
kerestek rajta egy kényelmes fogást. Ha megnézitek ezt:
 http://www.lemis.com/grog/Photos/20100809/big/Spotmatic-1.jpeg
nincsenek rajta kialakítva az ujjak helye, hanem egy konstrukcióból
kiadódó, praktikus, egyszerű forma, amit az ember azért meg tud fogni,
de a hétujjú marslakó is.
Az első "kézbetervezett" gép, amivel találkoztam a Nikon F50 volt.
  http://www.shashinki.com/review/nikon/f60d/black_03.JPG
Ezen jó kövér a jobb oldal, merthogy az ember a kövéret szereti fogni.
(Vö. egy nőn legyen mit fogni!) Ott a hely a ujjnak, az exponáló
gombnem egy legömbölyített ferde plató van, mindent az átlag,
jobbkezes, öttujjú embernek terveztek.

Megmondom őszintén nekem, nem tetszik ez az irányzat.
Olyan, mint a modern autók utastere, csodaülése. Rettentő jól ki van
találva az átlagembernek egy adott testhelyzetre. De ha valaki
pozíciót akar változtatni, mert már zsibbad a segge, elhízott, vagy
épp nagyon sovány, hosszú lábai vannak, vagy épp egy táska van rajta,
vagy egy kelés a hátán, vagy csak keresztbe tett lábbal, lecsúszva
szeret ülni, akkor használhatatlan. Mert egy adott testhelyzethez, egy
adott méretű emberhez van tervezve.

Akkor már legyen egy univerzális forma, nem kézhez, derékhoz,
fenékhez, átlag testméretekhez passzítva, majd megtalálja mindenki,
hogy miként kell megfogni egy téglát, hogyan kell leülni egy padra.


-- 
dMT alias Medve