[Foto] Mitől hiteles egy (fény)kép?

[Revai Balazs]

On Nov 29 13:24, Vargha Márk Péter wrote:
> Mitől hiteles egy (fény)kép?
> Lehet-e automatikusan (hiteles) dokumentumnak tekinteni egy technikai úton előállított képet? Ha igen, miért? Ha nem, milyen kiegészítések szükségesek hozzá?
> Elvárható-e a fotóművészettől, hogy hiteles fotódokumentumokat produkáljon? Szerintem nem, de találkoztam már olyan véleménnyel, hogy de, és ami nem az, az nem fotó, hanem grafika.
> 
> Mostanában több helyen is előjöttek ezek a kérdések. Azt látom, hogy sokan, még a fotográfia területén belül tevékenykedők is, összemossák a különféle fogalmakat.
> 
> Szerintetek?

Ezek ugye azért nehéz kérdések, mert a technika annyira kitágította a lehetőségeket, 
hogy a mesterséges előállítás (és módosítás) a módosítatlantól megkülönböztethetlent
képes előállítani. Egykor mindenki számára egyszerű volt elválasztani a mesterséges
produktumot, festményt a fényképtől. Azaz mára összeér tűz és víz. És nincs élesen 
meghúzható átmenet, homályos, zavaros a határ.

Ha a hitelességet úgy értjük egy kép esetén, hogy módosítatlan leképzése egy emberi
szemmel (és lencsével) látható képnek, akkor egy mai (fény)képről már sosem lehet önmagában 
kijelenteni, hogy hiteles. Valójában azt lehet mérlegelni, hogy megérné-e valakinek mesterségesen 
előállítani/retusálni, vagy egyszerűbb lenne-e a helyszínt tényleg lefényképezni.
Sok egymással egybehangzó látványról tanuskodó fotó mesterséges előállítása fokozottan
nehéz, ezért könnyebben rámondjuk egy ugyanazon témáról készült fotósoroatra, hogy
hiteles, mint egyetlen képre.

A hitelesség kérdése feltehetőleg ugyanúgy fog módosulni, mint ahogy ez tartalommal
bír olyan helyeken, ahol sosem volt ennyire könnyen elválasztható eredeti és módosított.
Például a beszéd állításai. Ha valaki mond nekem valamit, arról nem tudom megmondani,
hogy hiteles-e. Bizalmi kérdéssé válik a hitelesség. Összevetem mások véleményével,
a saját tapasztalataimmal, és kialakul valamilyen hitelességi szint, amennyire én azt
elhiszem. A képekkel ugyanez van/lesz.
Ránézünk egy képre, és azt kérdezzük: te ezt elhiszed?... Szerintem is igaz. Vagy nem
is biztos, azért a színek nem hatnak igazinak. Csak részben igaz...

Az teljesen más kérdés, hogy egy kép művészi érték is. És annak nagyságakor nem
különösebben firtatjuk, hogy mennyire hiteles. Ahogy egy nagyszerű verset sem
kezdünk ki azzal, hogy "dehát ez nem is igaz, csak kitalált az egész!".

Aki tehát a hitelesség fotográfiában is idejemúlttá vált/váló fogalmához ragaszkodik,
az egyszerűen régivágású, szeretné, ha úgy lenne mint régen, amikor ez még ránézésre
eldönthető kérdés volt.