[Foto] 24kep/sec eredete
Kovacs Zoltan
mamiyafan at gmail.com
2013. Feb. 8., P, 10:11:58 CET
Sziasztok, ha már itt tartunk: tudnátok ajánlani egy weboldalt, ahol
érthetően elmagyarázzák a DSLR videózás során felmerülő alábbi
beállítási lehetőségeket:
(60i 24M(FX)/50i 24M(FX)/60i 17M(FH)/50i 17M(FH)/24p
24M(FX)/25p 24M(FX)/24p 17M(FH)/25p 17M(FH)/
1440×1080 12M/VGA 3M)
Nem ismerem ki magam, mit válasszak?!
Köszi,
Z.
2013. február 8. 10:02 Vargha Márk Péter írta, <vargham at ymail.com>:
>
> > Feladó: Karoly Kovacs <koka55 at kabsi.at>
>
> >T egnap olvastam, hogy miert lett ennyi a mozi technikaban (regebben) alkalmazott
> > masodpercenkenti kockaszam: egyszeruen a hangcsik miatt.
> >
> > Olyan minimalis masodpercenkenti kockaszamot kellett valasztani, amely mar a
> > szem szamara egybefuggo mozgasnak latszik (ehhez akar a 20 kocka/mp is eleg
> > lenne - sot, amator filmeknel 16 is volt!), _raadasul_ az akkori hangtechnika
> > mellett (30-as evek) elegendoen gyors sebesseggel halad el a film szelen levo
> > hangcsik az erzekelo fotocella elott ahhoz, hogy "ertekelheto" hang
> > jojjon ki a keszulekbol (elegendoen szeles frekvencia atvitele legyen).
>
>
> Azért ez ennél bonyolultabb. Ráadásul még sosem hallottam erről a magyarázatról, pedig az első szakdolgozatomat ebből a témából írtam. Tudnál írni forrást?
>
> Valóban, az emberi képfeldolgozó rendszer (szem + agy) nagyjából 12-15 képkocka vizuális információt képes egymástól elkülönítve feldolgozni, ugyanis egy-egy kép ennyi ideig marad meg, vagyis ez idő alatt nem lehet újra ingert létrehozni a retinán. Ha ennél több képet vetítünk, akkor azok összefolyva a mozgás illúzióját keltik.
> Ám a szem különbözőképpen érzékeli a sötét és a világos képek váltakozását. Ha folyamatos világosat szakítasz meg sötéttel, akkor az ember már 1/24 másodperc megszakítást is érzékel. Nem dolgozza fel a képi változást, de érzékeli a villogást. A fényre sokkal érzékenyebb, folyamatos sötétben már 1/72 másodperces fényvillanást is érzékel. A végső képkockaszámot ezen paraméterek alapján állapították meg. A vetítőgép villája beemeli a filmkockát, és rögzíti. A fény eddig el van zárva, amikor a film a helyén van, akkor nyit a zár. Ekkor a sötét után jön egy felvillanás. A képkocka vetítési ideje lejárta után a zár elállja a fény útját, lehet képkockát váltani. Tehát itt rögtön van egy sötét->világos átmenet, ahol az ember 72 fps-t igényel a villogásmentes látványhoz, valamint egy világos->sötét, ahol pedig 24 fps-t. A villogásmentesség érdekében borzasztóan
> filmpazarló lenne 72 fps-el vetíteni, amikor az ember nem képes feldolgozni ennyi információt. Ezért 24 képkockát vetítenek másodpercenként 72 alkalommal. Vagyis minden képkockát háromszor vetítenek le, mielőtt jönne a következő.
>
> Ráadásul nem csak régebben alkalmazták ezt. A mai napig ehhez közeli értékekkel dolgoznak a mozgóképiparban. A tv és a hdtv is 25 (Európa) vagy 30 (USA) fps-t használ. A mozifilmek általában 24 vagy ritkábban 25 fps-el készülnek, a digitális mozi terjedésével jön a 48 és a 72 fps is. Már a filmes korszakban is voltak nagy sebességű 48 vagy 72 képkockás filmek. Nem terjedtek el széleskörűen, mert sokkal drágábbak. A másik probléma a nagy másodpercenkénti képkockaszámmal, hogy nem lehet elég hosszú záridőt választani a felvételhez. A filmben a mozgás illúziójához nagyban hozzájárul a bemozdulásos életlenség. Ezért dolgozik mindenki brutális ND szűrőkkel, hogy tág rekesznél, tűző napsütésben is 1/48 másodperc legyen az expozíciós idő. Ha ennél jelentősen rövidebb záridővel készítesz mozgókép felvételt, akkor a mozgások nem olvadnak szépen egymásba, hanem zavaróan
> elkülönülnek egymástól a fázisok.
>
> Márk
További információk a(z) Foto levelezőlistáról