[Java lista] Tervezési minták - magyarítás (kicsit tán off)

[dorothy]

Marai Laszlo írta:
> On Tue, 23 Sep 2008 15:24:46 +0200
> dorothy <dorothy66 at freemail.hu> wrote:
>   
>> Aki viszont napi szinten használja, az nem fordít.
>>     
>
> Nyilvan, hiszen nem fizetik meg. 
Hát nem tudom, szerintem én nem keresek rosszul ;)

> Ez nekem viszont azt mutatja, hogy
> valojaban nincs szukseg magyar nyelvu szakirodalomra. (Nincs ra piac,
> nincs fizetokepes kereslet, aki megtanulta elegge a szaknyelvet, annak
> jobban megeri mar a szakmaban dolgoznia.)
>   
Azért itt fent elhangzott egy-két olyan megnyilvánulás, ami azt mutatja, 
hogy azért lenne... Ha belegondolsz abba, hogy kemény ezrekért elég 
sokan vásárolnak olyan könyveket, amik jó esetben 1-2 év alatt, rossz 
esetben mire kijönnek a nyomdából már elavulnak... Vagy nézzük a két 
nagy IDÉ-t: az Eclipse-hez az IBM - elég ötletszerűen olykor - 
közzéteszi a lokalizált változatait (a 3.2.1 ma is elérhető magyarul). 
Ennek ellenére elindult a Babel projekt, ami egy közösségi kezdeményezés 
fordítások készítésére. De a Netbeans-nek is folyamatban van a fordítása 
vagy 8 nyelvre. Az, hogy nálunk nincs saját fórumuk, az személyes 
szociális probléma és elsősorban a hazai IBM és SUN hozzáállását 
mutatja, nem az igény hiányát.
>> 2. angolul a kifejezéseknek általában van értelmük az angolul tudók 
>> számára, vagyis utalnak a funkcióra. Pl. a Singleton azt jelenti, hogy 
>> egyke, egyetlen gyerek, ami egy anyanyelvű számára beszédes. Magyarul 
>> már annyira nem mond sokat az, hogy Singleton, viszont amikor tervezési 
>>     
>
> Hat azert aki annyira nem szedett fel semmi angolt, hogy a single nem
> mond neki semmit, azzal eleg nagy baj van.
>   
Ez csak egy példa volt, vannak ennél bonyolultabb kifejezések is. És 
vica-versa: bean=bab elég megtévesztő lehet...
>> mintáról van szó és valaki már a Kiskapu-féle könyv előtt évekig 
>> használta, valószínűleg néz bután, amikor azt látja, hogy "az Egyke 
>> tervezési minta" - miiiiiiiiiiiiiii? ja, hogy a Singleton... De ha 
>>     
>
> Ilyeneket forditani okorseg, mert valahol valamikor ugyis szembe jon az
> angol kifejezes, ha maskor nem, hat - az orvosos peldanal maradva -
> amikor beszelgetni kell egy kollegaval. De meg sokkal hamarabb, ha valami
> fejlesztoeszkozt is hasznal az ember a notepad-en vagy vi-on kivul.
> Ertelmes forditas az lehet, ahol leirjak es elmagyarazzak az angol
> elnevezest is, aztan esetleg keverve hasznaljak a kettot, hogy mindketto
> megragadjon az olvaso emlekezeteben.
>   
Én szívem szerint az angolt használnám, és egyszer zárójelben odaírnám 
magyarul, vagy ha szükséges, egyszer elmagyaráznám magyarul.

> Az 'informatikus beszed' egyreszt tehat abbol ered, ha valaki nem kepes
> jol elmagyarazni es korulirni az ugyfelnek a problemakat es a
> megoldasokat, masreszt valoban van egy olyan jelenseg, hogy a -
> szerintem neha csak felig megertett - angol szakszavakat magyarositva
> hasznaljak a kollegak. (A kedvencem pl. a performancia.)
>   
Na hát pont ezért szeretjük magyarul mondani, amit lehet... Én például 
vásárolni szeretek, nem shoppingolni. Nemcsak az informatika területén 
van ez a tendencia, és vannak helyzetek, amikor ez helyén lehet (pl. a 
fájl esetében), de nem hiszem, hogy ne lehetne folyamatot mondani 
procesz helyett vagy feladatot taszk helyett...
>> Visszatérve a tervezési mintákhoz, én azt tudom felajánlani, hogy ha
>> van valami nem copyrightos anyag, ami tuti jó, akkor azt szívesen
>> lefordítom 
>> - és közben megvitathatjuk, hogy milyen terminológiát szeretnétek ;)
>>     
>
> Szerintem ennek az egesz forditosdinak nincs sok ertelme. Egyetertek
> lsp-vel, valamikor meg kell tanulni angolul legalabb szakszoveget
> olvasni, kulonben kuszkodes az elet. Hogy fog javadocot olvasni (hogy a
> blogokrol, cikkekrol ne is beszeljunk)?
>
> Az egyetemistaknak meg ugyis gyart jegyzetet az eloado (vagy a tanseg),
> plusz elmondja oran, akkor lehet jegyzetelni. Ez biztos eleg a ketteshez.
> Aki meg jo szakember akar lenni, vagy csak eleg erdeklodo, az ugyis
> kiolvas 1-2 angol szakkonyvet az egyetem alatt, nem is feltetlen
> vizsgara. Az elso utan meg tenyleg eleg konnyen megy a dolog.
>
>   atleta
> __________________
Te biztos jól tudsz angolul és nem fordításból élsz ;). Én a programokat 
nem feltétlenül fordítanám (magát a felületet), de a hozzájuk tartozó 
súgót és tutorialokat mindenképpen. A lelkes ifjúság az iskolai 
nyelvoktatásnak köszönhetően elég gyatrán tud angolul. Elég nehéz lehet 
egyszerre tanulni a nyelvet és megérteni az olykor elég bonyolult 
koncepciókat, amiket sok esetben nem is anyanyelvűek írnak (a 
techwriterek jó része ázsiai, és sokszor simán tudnám javítani az angolt 
is, illetve időbe telik, mire megfejtem, hogy mit akart mondani az 
összedobált szavakkal). Ha meg anyanyelvű írta, akkor olyan 
formális/cirkalmas nyelvtani szerkezeteket használ, amit megintcsak nem 
könnyű kezdőnek megfejteni. Nem mindenki tanul egyetemen programozni, 
rengeteg az autodidakta, és valóban, idővel meg kell tanulni a 
szaknyelvet (legalább olvasni), de az sokkal könnyebben megy, ha már van 
fogalma arról, hogy mi a tartalom.

üdv
d