[Epitesz-barkacs] napkollektor - hűtés

jhidvegi jhidvegi at freestart.hu
2006. Dec. 20., Sze, 09:14:57 CET


Zsolt wrote:

> a kpe csövet sem a tetôn kívülre tenném, hanem a cserép alá, így nem
> kell akkora hômérséklettel számolni és az UV sem eszi meg azt.

Ez az egész cserép alatti vízcsövezés elég érdekes gondolat. Ha majd 
megcsinálod, számolj be, mire jutottál. Gondolj arra is, hogy az itt áramló 
hideg víz miatt a cső felületére rengeteg víz fog lecsapódni, tehát alá 
vízlevezető fólia kell.

> miért akarom magam csinálni ? mert akkor nem kell 2 méteres darabokból
> összetoldozgatnom, hanem olyan hosszú csövet készítek ami végig ér a
> tetôn és így kevesebb helyen fog csöpögni a víz :).

Azért én körbenéznék, nincs-e véletlenül mégis hosszabb ilyen cső, de ha 
nincs, akkor is a toldás jóval könnyebb. Én már sokat csináltam ilyet, 
rohadt gyorsan halad, és nagyon megbízható. Kb 24 évvel ezelőtt csináltam pl 
itt a földben menő pvc csöveket hálózati vízre, és még mindig jó, nincs vele 
gond. A jómúltkori nagy vízvesztésem sem emiatt történt, hanem mert valahol 
a végén nemtommér, de nem volt időm rendesen megcsinálni, és "átmenetileg" 
:-) egy textilszövött gumicső toldást is raktam be két abba (awab, akkoriban 
franc tudja, hogy hívták) bilinccsel, és bár betekertem valamivel, mégis 
elrohadt az egyik bilincs, és elengedte a gumit. Na persze, ennyi kubaszov 
idő alatt a talajban minden elrohad. :-)

Minap csinálták a kerticsapot, mert a vízleeresztő csap már pár év után 
összerohadt. A nyavajásban anno beletervezett valami barom vas alkatrészt, 
az okozta (jöttem rá már jó rég utólag), hogy mozdíthatatlanná válik hamar.

Innen megy tovább a műanyag cső. Látszott, hogy minden vas már el volt 
rohadva, amikor kiásták, a kerticsap eldőlt, alig volt már falvastagsága a 
lenti valamelyik szerelvénynek, de a pvc-től kezdve mintha ma csináltam 
volna. És kibírta azt az inzultust is, hogy ott matattak, melegítették, hogy 
a rozsdás részt ki tudják tekerni...

A ragasztást ciklohexanonnal vagy tetrahidrofuránnal kell csinálni. Az 
utóbbi mackósabb pvc oldószer. Tiszta csővégek, az anya kisorjázva belül, az 
apa kívül, lemosva az oldószerrel, hogy "fémtiszta" :-) legyen, aztán az 
anya megmelegít, és összedugás előtt az apa beken egy vattával az 
oldószerrel.

Összedugásra 2 másodperc van, utána szétszedhetetlen, ha nem jól sikerült. 
De mindig jól sikerül, mert az oldószer miatt még csúszik is a két felület 
egymáson. Azonnal nyomás alá helyezhető, de ha várunk is vele egy-két 
percet, akkor aztán hétszentség.

A különféle idomokhoz árulnak pvc ragasztót, ez végülis egy pvc oldat. Én 
mégsem ezt használtam, hanem vagy szintén a fenti oldószerek egyikét, vagy 
ferrobondot. Az utóbbi is reakcióba lép a pvc-vel. Csináltam már így alakos 
edényt egy bizonyos méréshez, aminél egy felnyitott nagyobb átmérőjű pvc 
csőbe beleillesztettem a végein lapokat, de nem tökéletesen, mert csak 
egyszer használatosra képzeltem. Körbenyomtam ferrobonddal, és több 
műveletet is kibírt, forró luggal kellett egy cégnél matatni benne. 
(Bemutató kísérlet). Még olyan is volt, amikor ki kellett önteni belőle a 
lugot, hogy az egyik faszi felkapta az egészet a kb 10 liter anyaggal, és 
vitte kiönteni. Fostam is, hogy mi lesz, ha szétesik, de nem esett szét. 
Aztán itt kib...tam az udvarra, eső esett bele, valaki odébbdobta, mint 
hulladékot, mert útban volt neki, és még mindig egyben van. Pedig csak él a 
lapon tompaillesztés. Az idomban meg ugye elég nagy felületen történik az 
illeszkedés.

Összegezve: a pvc-vel elég megbízhatóan lehet dolgozni. A toldások még 
lágyra melegítés esetén is egyben vannak, végülis össze vannak hegedve, 
mintha egy anyag lenne. Szerintem nem érdemes a gyártásban gondolkodni 
emiatt.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról