[Epitesz] Napkollektor

[kingkey]

Üdv!

Na kérem, jártam nemrég Krétán. Lényegében minden apartmanház ( lapos)
tetején napkollektorok voltak, többnyire saválló acél(nak látszó..:}}), kb.
100-150 literes tartállyal a tetejükön. Ezek modulárisan voltak előadva, de
egyszer egy gizdaboltban láttam a gépikapák közt egyet. A látott darab kb.
80x150 cm-es kollektor+ a tetején kb. 80 literes saválló tartály. Ottani ára
550 EUR volt, ergo nagyobb tételben biztosan olcsóbb.
1. A konstrukció: fél collos csövek fésüben, kb 10 centire egymástól, köztük
meg ( bele nem láttam, de érzésem szerint egy elég bonyolult idom lehet) egy
olyan valami, ami a csövekhez illeszkedett, így a felület szinte síkban
volt.
2. Az egész vastagsága kb.6 centi volt, ergo a hátsóoldali szigeteléssel nem
vesződtek.
3. A fényáteresztő nem üveg volt, hanem valami műanyag. Erről a darabról
sajna nem készült fotó, de telepítettekről egy-kettőt készítettem. Az
egyiken látszik, hogy elég régi cucc, a fényáteresztő is elég randa,
szerintem az üveg még karbantartás nélkül is jobb lenne.

Nézegetve ezeket, elkezdtem agyalni.

1. Igaza van Hjózsinak, a lapradiátor tökéletes hőgyűjtő, meg olcsó is.
Természetesen matt feketére festve ( és itt vitatkozom Hjózsival) , a
bordázott felületével kifelé. Ennek indoka, hogy az hőleadási okból
hullámlemez, ergo hőfelvételi okból is az az oldal hatékonyabb. Továbbá: a
természetben létezö legfeketébb test a zúzmara, mert a kristálytük közé
betévedt hö onnan már nem talál ki..:}}

2. Hazai viszonyok közt szerintem a sík oldalra felragasztott alufólia, 2
centi hézag, alufóliás hőszigetelés célszerü. Így a hidegebb időszakokban is
hasznosítható a kollektor.

3. A dőlésszög és irány kérdésében pedig:
természetesen a déli irányítottság a nyerő ( hehe, az én tetőm ilyen..:}}),
a dőlésszög pedig attól függ, milyen intervallumban akarja az ember
használni a szerkezetet. ( a Dr. Gyurcsovics-féle " Napenergia hasznosítása
az épületgépészetben" c. könyv nagyon sok jó tippet, szempontot ad.)

Ennyi.

Gyula