[Epitesz-barkacs] minimal hutes - harmatponti tablazat

[vajk fekete]

http://en.wikipedia.org/wiki/Humidity#Absolute_Humidity

A kozepe fele van egy grafikon ami kulonbozo homersekleteken a 1öö% es 50% rel paratartalomhoz tartozo absz paratartalmat mutatja.

Abban egyetertunk, hogy az egesz rakfeneje az, hogy egesz nyaron megy be a viz a meleg levegovel, es sehol nem viszunk ki vizet a hazbol, ergo az ott bent gyulik. 

Amugy van egy olyan tippem, hogy szelcsendes idoben, amikor delutan 35 fok van, hajnalban meg csak 22 fok, akkor delelott a 27-28 fokban viszonylag szaraz a kinti levego, hiszen reggel kiesett belole 22 fokig a viz, lasd harmat.

vajk

----- Original Message ----
From: jhidvegi <jhidvegi at freestart.hu>
To: Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz at enaplo.hu>
Sent: Monday, 11 June, 2007 4:19:59 PM
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] minimal hutes - harmatponti tablazat

vajk fekete wrote:
> Szerintem nem ilyen forro a helyzet.
>
> Ha kint 32 fok van, boven eleg bent a 24 fok, ami a harmatpont korul
> van. Plane hogy mivel a falakat futod, a fal "sugarozza" a hideget.
> Par fokkal magasabb homerseklet is adhat azonos hoerzetet.

Ez korrekt.

> Masreszt az ember nem szelloztet folyamatosan. Szoval nem azzal kell
> szamolni hogy a fal allandoan kulso levegot hut 22-24 fokra! Miert is
> ezzel szamoltok allandoan?

Mert nem tömítettek a házak, és szellőztetés nélkül is elég tetemes a 
légcsere. Szellőztetéssel nemegyszer olvasom itt az adatokat, hogy hány 
száz m3/óra. De valahol olvastam, hogy szellőzés nélkül is, ha nem azok 
a jófajta, szinte tömített nyílás-zárók vannak, hanem valami 
hagyományosak, akkor is sok-sok m3/óra a légcsere.

Nemtom, kinek van módja kipróbálni a nedves akármivel körbetekert 
hőmérős kísérletet úgy, hogy a helyiségben nincs klíma, de valamiért 
hűvösebb van. Ha panelről van szó, ahol a falnak jó kicsi a 
nedvességfelvevő képessége, két lehetőség van: vagy hőség van, vagy jó 
magas a páratartalom, amit így meg is lehetne mérni.

> Nem az a baj hogy a levego meleg, hanem
> hogy a kulvilag melegitni a fal kulso oldalat. Normal esetben a fal
> atmelegszik, es melegiti a belso levegot. Falhutesnel nem a levegeot
> hutik, hanem a falat. Igy hiaba melegszik at kivulrol, belul nem futi
> a levegot, igy az nem melegszik fel.

Ezt én értem, de nehogy azt hidd, hogy olyan veszett nagy a különbség, 
ha jó a hőszigetelés! Itt most én nem büszkélkedhetek olyan frenetikus 
hőszigeteléssel, mégis a fal hőmérséklete - gyors mérés - a levegő most 
20 és 21 fok között van, a falhőmérsékletek se nagyon térnek el. Az, 
amit délelőtt süthetett a nap, 21,8 max, a többi alacsonyabb. De persze 
ez az infra hőmérő, nem olyan pontos.
Viszont van egy nagy közfal, ami nem tud a levegőtől eltérő hőfokú 
lenni, az a legmelegebb falhoz képest 1,1 fokkal hidegebb csak.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy falhűtésnél ennél lényegesen jobb 
hőfokviszonyok nem fognak kialakulni, hacsaknem az ablakon valahol dől 
be a napfény, ezért egy 21-22 fokos levegőhöz a falnak keményen hűtenie 
kell, el kell vonszolnia ezt a pár kW-ot, ami bejön. Persze belátom, 
hogy ez csak pártíz W/m2, szóval pártized W/dm2, azaz pártized fokkal 
lesz hidegebb a fal, feltéve, hogy az egész felület hűt. Ha csak mondjuk 
20%, akkor már akár 1-2 fokkal hidegebbnek kell lennie a falnak, de 
akkor lesznek melegebb falak is. Összességében tehát kb ugyanott vagyunk 
falhősugárzásilag, tehát hőérzetileg, legalábbis csekély az eltérés.

> Egy alap 100m2 foldszintes haz az ugy 260m3 levego, es legalabb 230m2
> vakolat belulrol. Ha napi 4 legcserevel szamolsz, az mondjuk 1000m3
> levego.
>
> 35fokos 800% levegoben van 31g/kg viz. 25 fokos 60%-osban 12g/kg. A
> levego az kb 1.2kg/m3, a 35 fokos az meg kevesebb is. Az 1000m3
> levego az igy 1200kg, 23kg vizet kell belole kivonni. Ez a 23 liter
> viz megy a 230m3 vakolatra, 1 deciliter per negyzetmeter!! Ennyit meg
> 12mm gipszkarton is kepes napokon keresztul felvenni.

Lehet. A számításod impozáns, csak nem tudom ellenőrizni a víz 
tömegadatokat. Van valami forrásod?

Különben nem is kell az összes vizet felvennie a falnak, ez sokat javít 
a helyzeten. Cserébe viszont nem pár napig kell felvennie, hanem 1-2 
hónapig. Vastag téglafal, itong, különösen vályog simán felveszi bizos. 
Panelban gond lenne, de oda nem is lenne könnyű bevésni a hűtőcsöveket. 
:-)

De van még egy problémám ezzel az egésszel: jó, hogy a hőmérséklet 
lejön, meg hogy ha a fal harmatpont alatt van, akkor zakson, majd 
elnyeli azt a kis vizet, de nekem az a bajom, és ezt kéne tudatosítani 
az ilyen fűtési módnál, hogy a levegő páratartalma közel 100% lenne, 
sőt, ha van a falban páralecsapódás, akkor igen közel 100%. Az meg 
nemcsak kellemetlen, hanem irodában a papíroknak, meg esetleg műszaki 
cuccoknak káros is. Hűvös van a hőmérő szerint, de mégis melegem van, 
mert nem tudok szinte semmit párologtatni.

Ha sikerül a páratartalmat mondjuk 50% alá csökkenteni valahogy, akkor 
lehet, hogy még egy magamfajta is megelégedne akár 25 fokkal vagy még 
többel is. Egy egészséges fiatal, aki nem kövér, lehet, hogy ilyen 
viszonyok között még akár 28 fokban is tök jól érzi magát. És lehet, 
hogy energetikailag olcsóbb a páratartalmat csökkenteni, mint a 
hőmérsékletet. Nem tudom, csak saccolom, utána kéne számolni.

hjozsi 

_______________________________________________
Epitesz levelezőlista
Epitesz at enaplo.hu
http://mailman.enaplo.hu/mailman/listinfo/epitesz







      ___________________________________________________________ 
Yahoo! Mail is the world's favourite email. Don't settle for less, sign up for
your free account today http://uk.rd.yahoo.com/evt=44106/*http://uk.docs.yahoo.com/mail/winter07.html 
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://mailman.enaplo.hu/pipermail/epitesz/attachments/20070611/ba5b3692/attachment.html