[Epitesz-barkacs] konyhai sütőkemence

[magus3]

konyhai sütőkemence, a skanzen miatt érdekelt,

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-712.html

ennek a vége felé:

A konyhai sütőkemencék használatát ma már Mo. minden táján feladták, ha
péküzemben süttethettek kenyeret vagy megszervezték a bolti kenyér eladását.
Viszont ahol a kenyérellátás ilyen módon nem volt biztosítható, az 1960-as
évekig is kénytelenek voltak még a hagyományos építőkultúra minden elemének
felszámolása ellenére konyhai sütőkemencéket építeni. Így sokféle
racionalizált konyhai sütőkemence típust alakítottak ki. Ezeken az
országszerte általános sár, deszka, fémlemez tévőket sarokpántos fém- vagy
deszkaajtókkal váltották fel. Igyekeztek a szabad kéményes füstelvezetés
ellenére is a konyhai sütőkemencéket legalább sípkéményekkel felszerelni,
hogy a füst útját, terjedését lehetőség szerint szabályozzák. Gyakran a
takaréktűzhellyel egybeépített, füstölővel kiegészített kemence teljesen
zárt füstjárattal épült, a füstöt sípkéménybe vagy lepadlásolt szabad
kéménybe vezették. Különösen a Kisalföld DNy-i és a Dunántúl közötti sávban
építettek sok racionálisan átalakított, füsttelenített konyhát ezzel a
megoldással. - Irod. Bátky Zsigmond: Építkezés (A magyarság néprajza, I.,
Bp., 1941-43); Filep Antal: A kisalföldi lakóház helye népi építkezésünk
rendszerében (Ethn., 1970); Tóth János: Az Őrség népi építészete (Bp.,
1971); ifj. Kós Károly: Népélet és néphagyomány (Bukarest, 1972); ifj. Kós
Károly-Szentimrei Judit-Nagy Jenő: Kászoni székely népművészet (Bukarest,
1972).

rajz is volt mellette