[Epitesz-barkacs] telepes fénycső

[jhidvegi]

Hofferek Attila wrote:

> Az csak gyújtáskor izzik fel, amikor a fojtón keresztül a gyújtó
> glimmjében a bimetál összeér és direktben a két fűtőszálon átfolyik az
> áram. Felizzik a fűtőszál benne, a gyújtó megszakít, a fojtó csinál
> egy nagyfesz impulzust, megtörténik a gyújtás, onnan már nem kell
> fűteni, felgerjedt a gáz a csőben.

tudom, hogy a gyújtó csak gyújtáskor műxik :), de vajon a wolfram a 
végeken nem forró, amikor az üzemi áram folyik? Kell valami emittáló 
elektród is, nem? Az egy dolog, hogy a gáz felgerjedt állapotban van, és a 
rekombináció valszleg hosszabb idejű, mint az áram szünetideje, de az is 
lehet, hogy a forró elektródáknak van köze ahhoz, hogy nem kell 
újragyújtani.
Sőt, aszondom, hogy ha tönkremegy a cső, ha dc-ről járatják, annak csak az 
lehet az oka, hogy marhára nem egyformán melegszik az anód és a katód. Az 
anód jóval forróbb, és valszleg nem bírná az üzemi áramot. Kipróbáltam a 
dolgot higanygőz lámpán, és tényleg elég hamar tönkrement, percek alatt.

> Itt a freki is játszhat. Pl egy tesla tekercs közelében minden vezeték
> nélkül is világít egy fénycső. Van olyan freki ahol a gáz magától
> begerjed, nem kell neki izzított elektród.

Ott nem a freki miatt világítanak a fénycsövek, hanem a térerősség miatt. 
A gázt nem a freki, hanem a térerősség (V/m) érdekli. A tesla traffancs 
iszonyú térerősséget tud produkálni. A frekinek ott van szerepe, hogy ha 
az elég nagy, akkor nem feltétlenül életveszélyes ez a ménkű delej. Meg 
hát az előállítása is. 50Hz-en is lehetne MV-okat előállítani trafóval, de 
egyrészt nagyon gáz egy ilyen trafót csinálni, másrészt, ha sikerül, nem 
biztos, hogy az áramkorlátja elég kicsi lesz ahhoz, hogy ne legyen 
életveszélyes. DC-nél meg már a meglévő kapacok miatt is ciki. Pl egy tv 
képcsöve. Nem biztos, hogy veszélytelen lenne kisütni azt a kb 30kV-os 
kapacot, ami a képcső maga, kézzel. :-)