[Epitesz-barkacs] ablak parasodasa
szepygab at gmail.com
szepygab at gmail.com
2008. Dec. 27., Szo, 13:15:16 CET
On 27 Dec 2008 at 13:00, jhidvegi wrote:
> Az ötlet: kellene egy üvegfelület, ami csak 1 réteg, és kifejezetten
> páracsökkentés a célja. Az alja úgy volna megcsinálva a keretnek, hogy
> a lecsurgó vizet be tudja gy~njteni, semmi nem rohad szét, és valami
> korrekt helyre folyik, nem pedig a fát rohasztja szét, vagy tócsa
> keletkezik az ablak alatt.
Régebben épült templomoknál általános volt az egyrétegű üvegezés.
Ott legtöbbször volt egy minieresz a tok alján, ami a tokon fúrt
lukon átvezetett csövön kivezette a kondenzvizet. Mivel nem
folyamatosan használt, párásodó helyiségről van szó, bőven van
ideje kifolyni, leszáradni. Ha meg befagy, majd kifolyik
tavasszal.
> Szepygab: múltkor számolgattam az ytong és a hungarocell
> együttm~nködését picit. Hááát, elég ciki tud lenni, mert a két réteg
> h~Nszigetelése közel egyforma, szóval a határfelületen megeshet, hogy
> felez~Ndik a h~Nmérséklet kb a küls~N-bels~N között, és kérdéses, hogy ez
> alatta vagy felette van-e a harmatpontnak. Mert hogy ugye az ytong tök
> jó páravezet~N, a hungarocell meg szinte párazáró. Hogy lehetne ezt
> megnézni? Gondolom belefúrni nem nagyon akarsz sehol se kintr~Nl, se
> bentr~Nl. Vagy ha mégis, akkor honnan derülne ki, hogy a határfelület
> vizes-e? Esetleg kintr~Nl, és amikor koppan a vékony fúró hegye,
> kihúzva látni lehetne, hogy nedves-e az ytong törmelék? Leginkább a
> konyha meg a fürd~Nszoba falánál kéne kintr~Nl megnézni szerintem. Aztán
> lehet, hogy ki tud vezet~Ndni a pára az illesztési felületek
> ragasztóján keresztül is. De az is lehet, hogy ki kell lyuggatni az
> egészet legalábbis az inkriminált részeken. Vad gondolat? Vagy
> alaptalan? Lehet, hogy egy 15-20 centis réteg már biztonságosabb
> lenne, de nyilván nem fogsz újabb régeget felrakatni.
Nem igazán értem, hogy mi is a gondod. Az épülő ház
felszerkezetében alig van nedvesség, az a falazás óta már rég
kiszáradt. Kívülről került rá a hongarocell, annak a
ragasztójával vittek fel a külső felületre valamennyi vizet, de
ez nem túl sok. A belső vakolás víztartalma meg miért igyekezne a
falon átdiffundálva elpárologni, ha egyszer befelé párologva
sokkal kisebb ellenállába ütközik? Gond akkor lehetne belőle, ha
bent folyamatosan magas (telítés közeli) lenne a páratartalom,
mert akkor tényleg utat keresne a fal belseje felé.
Nem tudom pontosan hogy történik a falszerkezetek páratechnikai
méretezése, de nem ilyen egyszerű. Láttam és abban egy 180 napos
akkumulációs periódust is. A másik 180 nappal, mint kiszáradással
számolnak. Tehát nem csak a pillanatnyi páraviszonyokat kell
figyelni, hanem egy hosszú idejű "integrálás" is történik.
üdv
szepygab
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról