[Epitesz-barkacs] ablak parasodasa

[jhidvegi]

szepygab at gmail.com wrote:

> Régebben épült templomoknál általános volt az egyrétegű üvegezés.
> Ott legtöbbször volt egy minieresz a tok alján, ami a tokon fúrt
> lukon átvezetett csövön kivezette a kondenzvizet. Mivel nem
> folyamatosan használt, párásodó helyiségről van szó, bőven van
> ideje kifolyni, leszáradni. Ha meg befagy, majd kifolyik
> tavasszal.

Szóval megint feltaláltam valamit, amit már megcsináltak. :-) Igaz, hogy 
nem azért, hogy párátlanodjon a levegő, de mégis.

> Nem igazán értem, hogy mi is a gondod.

Nekem ugyan semmi az égvilágon a témában! Csak gondolkodtam, és leírtam.

> Az épülő ház
> felszerkezetében alig van nedvesség, az a falazás óta már rég
> kiszáradt.

Nem erről van szó, hanem arról, hogy bent a lakásban van valamekkora 
nedvességtartalma a levegőnek. Ez - mont a témaindítóból kiderült - 
magasabb jóval, mint a kinti, és van akkora, hogy egy hűvösebb, de még 
mindig nem külső hőmérsékleten le tud csapódni.

Na most, ha van a szoba levegője, ami mondjuk 50% páratartalmú 
szobahőmérsékleten, vajon az ytong és a hungarocell határfelületi 
hőmérsékletén mekkora % lenne? Ha alatta van a 100-nak, akkor jó. Ha 
felette, akkor baj van, mert folyamatosan fog kicsapódni a nedvesség. Pl 
ha a felragasztott hungarocell csak 3-5 centi lenne, borítékolnám 
számolások nélkül is a jelenséget. 12 centinél valszleg nem áll fenn, csak 
kíváncsi vagyok, hogy tényleg így van-e. Ezért csak kérdezni akartam, 
rávenni semmire az égvilágon.

> A belső vakolás víztartalma meg miért igyekezne a
> falon átdiffundálva elpárologni, ha egyszer befelé párologva
> sokkal kisebb ellenállába ütközik?

Szerintem nem érted a jelenséget, de nem erőltetem.

> Gond akkor lehetne belőle, ha
> bent folyamatosan magas (telítés közeli) lenne a páratartalom,
> mert akkor tényleg utat keresne a fal belseje felé.

Nem, nem így működik, egyáltalán nem. De ha problémát okoz a téma 
felvetése, el is dugultam.