[Epitesz-barkacs] ha már menne a klímám 1. kérdés

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> feltételetve, hogy sikerül beüzemelnem, mi vár ősszel, télen...
>
> ha jól értelmezem, akkor
> kinti +12 mellett a benti +22  -> hőlépcső 10 celsiusfok
> kinti -2 mellett a benti +22  -> hőlépcső 24 celsiusfok
>
> mondjuk az "A" kategóriás 2,6kWh-snál mit várhatok,
> a szobában, ha állandóan enné a 720Wattot?
> pontosabban:

http://klima-blog.blogspot.com/2008/06/klma-energiaosztlyok-hatsfok-cop-eer.html

Itt jól leírják, hogy mi az EER és a COP értelmezése (tehát nem EEP).

Ha A osztályú a cumó, akkor az már inverteres lesz, és nem fogod tudni 
beüzemelni, mert nem kapsz hozzá meg mindent valszleg. Másrészt jó drága 
lesz a cucc, akár félmilla körüli is. Persze cserébe annyi mindent 
tudnak ezek a mezei ócsó kínaiakhoz képest, hogy érthető az ára, és 
emellett az a kb 45ezer Ft-os felszerelési és beüzemelési költség 
eltörpül. (Van olyan is, ami még az alvó embert is érzékeli, és valami 
előre kitökölt módon változtatja a szoba hőmérsékletét az alvási 
ciklusnak megfelelően..., meg hiper-szuper légszűrő, sőt, negatív 
ionokat kibocsátó rendszere van, amivel utánozza az erdei levegőt... 
szóval ezek nem piskóták.)

Ha olcsót veszel, amiben nincs iverter, fix fordulatszámú, egyszerű 
dugattyús kompresszor van, nem kettős forgó dugattyú meg nem scroll 
komresszor, itt valszleg nem nagyon van C-nél jobb energiaosztály, ami a 
fenti link alapján 2,8 és 3 közötti EER és 3,2-3,4 közötti COP értékeket 
takar.
EER (Energy Efficiency Ratio) ezt használják hűtésnél
COP (Coefficient Of Performance) ezt meg fűtésnél. Mindkettő W/W, tehát 
dim. nélküli szám.
(Amúgy én állatira rühellem ezeket a rövidítéseket. Általános beszédben 
arra valók, hogy valaki orrba-szájba villogjon, és élvezze, hogy 
olyasmiről beszél, amit a másik tutira nem ért.)

Elvileg a két számnak nagyon távol kéne egymástól esnie, mert hűtésnél a 
kompresszorbe betáplált energia ugyanúgy a meleg oldalon fog kimenni, 
mint fűtésnél, de ugye fűtésnél a hasznosba beleszámít, hűtésnél meg 
nem. De azért van mégis közel egymáshoz, mert hűtésnél más 
teljesítményre van szükség, hiszen a kinti legvadabb meleg is mondjuk 35 
fok, de bent ugye nem akarunk 20 foknál nagyon hidegebbet. Fűtésnél 
viszont akár 35 fok is lehet a hőfokkülönbség ehhez a 15 fokhoz képest. 
Ezt a különbséget még az olcsó klímák is lekezelik, más a kapilláris 
vagy az erre való szelep fojtása fűtés és hűtés üzemmódban.

Ha mezei, olcsó a klíma, akkor az úgy van kb belőve, hogy ha kint -10 
fokos száraz levegő van, még mindig képes bent akár +26 fokot is 
csinálni, ha a helyiség rá van szabva méretileg. Ez azt jelenti, hogy ha 
bent a levegő 26 fokos, még mindig bő 30 fok feletti levegőt fog a 
beltéri kifújni, kint meg kb 2 fokot hűt a külső levegőn. (Ez saját 
tapasztalat.)
Ezeknek az olcsóknak az a nagy hátránya, hogy ha a külső 
hőmérséklet -3...+3 között van, vagy ha nagyon párás a levegő kint, 
netán köd van, akkor igen gyorsan lederesednek, és mivel ilyenkor ugye 
eldugul a külső hőcserélő, annak a hőmérséklete lemegy baromi hidegre, 
akár -15 fokra is, vagy még hidegebbre, ekkor már nem műk jól, nem jön 
be a meleg, és ezt érzékelve nekifog leolvasztani. Az újabbak (kínaiak), 
lehet, hogy ezt már nem várják meg, mert van külső hőérzékelő is benne 
valszleg. (csak onnan sejtem, hogy láttam, hogy a normál vastag kanóc 
mellett, ami ugye föld, nulla, kompresszor, szelep, ventillátor, tehát 5 
erű), van egy vékonyabb, 2 erű plusszban. Ez lehet a külső hőérzékelőé. 
Ma ilyeneket árulnak, tehát valszleg időben észreveszi a deresedést, és 
nekifog a fordított üzemnek. Ekkor bent lezárja a beltérit 
légtechnikailag (a terelőlapát zár le), és bent deresre hűti a 
hőcserélőt, kint meg felmelegíti annyira, hogy lecsurogjon a dér. Ez egy 
kb 8 perces folyamat, amiből a tényleges olvasztás kb 6 perc, utána 
gyorsan visszaáll a fűtési üzem, és a kinti meleg hőcserélő  hőjéből a 
megmaradt hőt visszahúzza bentre, a benti ettől másodpercek alatt 
leolvad a deresedésből, és hamar jön is belőle a forró levegő. (Az 
elején lehet, hogy párás, mert ekkor le is szárad.)

Ezek a klímák tehát a kelleténél nagyobb teljesítményt adnak le akkor 
is, amikor nem olyan nagy a hőfokkülönbség, mert nincs bennük az 
inverter, ami lejjebb tudná venni ezt a teljesítményt, és 
ki-bekapcsolgatással állítják be a légtér hőfokát.

Az inverteres is lederesedik persze, ha kint eleve 100% vagy akörüli a 
páratartalom, neki is muszáj ilyenkor leoovasztania, de ha mondjuk +2 
fok van, akkor biztos le tudja annyira venni a teljesítményét, hogy ne 
jöjjön létre egyáltalán a deresedés, míg a szükségesnél jóval nagyobb 
teljesítménnyel üzemelő nem inverteres ekkor is simán lederesedik, és 
időnként le kell olvasztania a kültérit.

Hűtés üzemmódban nincs ez a probléma, de az EER szám nyilván sokkal 
jobb, ha a kompresszor csak a szükséges teljesítményt szolgáltatja, és 
nem jóval nagyobbat, ami miatt aztán mint a vasaló :-), ki-be 
kapcsolgatással használ.

Ennek ellenére én a legmezeibbet használom, és bár ez a leolvasztós móka 
nem szimpatikus, sőt, néha annyira lederesedik, hogy tettleg kell ellene 
tenni (ld alább), de alapvetően elégedett vagyok vele. Ha rohadt sok 
pénzem lesz, mert rámszakad egy bank, akkor lehet, hogy beruházok 
inverteresre, de az is lehet, hogy valami talajhőt igénybe vevőre, az is 
inverteres szokott lenni. De ezek bizony milliós tételek, nemigen áll 
meg 3 millánál.

(Ha nagyon lederesedik, úgy, hogy már saját magát se tudja leolvasztani, 
meg alul a venti alatt már 2-3 centi vastagon összegyűlik a leolvadt lé 
jég formájában, és már belever a ventillátor, mert ilyen is előfordult 
már nem is egyszer, akkor kimegyek, letakarom egy nylon zsákkal az 
egészet, a beltéri hőérzékelőjéhez odarakok egy lámpát, hogy melegítse, 
és átkapcsolom hűtési üzembe. Ekkor a kültéri ventije a keletkezett hőt 
veszettük kavarja a lezárt térben, és a felgyűlt jeget annak 
vastagságától függően elovasztja 10-30 perc alatt. Ha megfeledkezek az 
egészről, akkor úgy felmelegszik, hogy a kompresszor hővédelme leold. 
:-) Ekkor fél órát biztos várni kell, hogy hajlandó legyen újra 
elindulni. Szóval aki ócsó klímával fűteni akar, az jó, ha nem 
elérhetetlen helyre szereli a kültérit. :-) )

> 2) mi lenne, ha a kinti egység egy barlangban lenne?
> (ahol télen elvileg plusz van)

Méghozzá valami +8 fok körüli. Hááát, az lenne, hogy az egész barlang 
hamar jól lefagyna. :-) Hacsaknem valami baromi nagy barlangról van szó, 
amiben van légáramlás.

A talajhőt használókból kétféle van. Az egyik esetén az egész kertet 
szétássák, és csöveket fektetnek le. Itt az van valszleg inkább 
kihasználva, hogy nyáron sok hőt gyűjt be a talaj ezen része, azt vonják 
el. Hátránya, hogy jó esély van rá, hogy ha vannak növények, akkor azok 
kifagynak, ha erre érzékenyek. Kivéve, ha a talajvíz már itt is megvan, 
ekkor az hozza újra és újra a hőt.

A másiknák kb 50 méter mély lyukakat fúrnak a talajba, és lyukanként 
általában 2 db U alakú csövet tolnak le, és lyukat kitöltik valamivel, 
ami a hőt odajuttatja a csövekhez. Ha nincs talajvíz, ez a rendszer is 
tök szar tud lenni, hamar kihúzza a csövek körüli talajrétegből a hőt, 
és akár le is áll a rendszer. Ha viszont van talajvíz (ilyen mélységben 
sok helyen ez szinte természetes), akkor a talajvíz hőmérséklete a 
domináns, ez a kb +8 fok nagyon frankó hőforrás. Pl folyók mellett, 
kavicságyban. :-)) Kiválóak a lehetőségek a Dunától pár km-re is a nem 
hegyvidékes részeken, de valszleg az alapvetően belvizes területeken is, 
meg völgyekben, és egyáltalán minden olyan helyen, ahol vannak nem 
mélyen lévő vízű kutak. Még jobb az ábra, ha geotermikus hő is van, 
emiatt a talajvíz pl 20 fok meleg is megvan. Nna ez a kánaán! Ide való 
egy jófajta inverteres hőszivattyú, ami baromira olcsóvá teheti a 
fűtést, de a hűtés is jól megoldott, mert mégis ugye szinte nulla a 
hőfokkülönbség. Tehát a fenti két szám (eer és cop) marha jóra jöhet ki 
átlagban, sokkal jobbra, mint amit az adott ketyeréhez megadnak.

Amúgy az elvi határ a carnot körfolyamat alapján 11 körüli, ha jól 
tudom, ami a meleg oldalon leadott hőteljesítmény, és a bevitt 
teljesítmény aránya. A gyakorlatban ez nem csak azért kisebb, mert a 
technika nem tökéletes, hanem mert ez a szám hőfokkülönbség-függő is. 
Nem tudom, hogy az elvi határ hőfokfüggése hogy néz ki. Ha valaki 
utánanézne a neten, ez engem is érdekelne.