[Epitesz-barkacs] hűtőközeg kritikus nyomása?

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> De nem folyadék!
> Ezen a ponton már nem folyadék. Minél inkább mész túl a kritikus
> ponton, egyre inkább gáz tulajdonságú.

Én ezt elhiszem, nem is így hívják, hanem fluidnak, na de az általam 
említett vad jelenségeket elképzelhetőnek tartod ennek tükrében? Mert nem 
az a fontos ám, hogy hogyan nevezzük!

> Téged két dolog zavar. Az egyik, hogy nem a nyomás a bemeneti
> paraméter, hanem a hőmérséklet.

Nem, engem egyáltalán nem ez zavar. Ami zavar, arra kreáltam példát.

> kritikusig, és hirtelen megszűnik folyadék lenni, hanem a
> hőmérsékletet növeled a kritikusig, és nem hirtelen, hanem
> átmenetesen gáz szerű lesz. Hogy a nyomása mekkora az egy dolog. A 
> megadott kritikus nyomás adat,
> az gőznyomást jelent, tehát zárt edényben akkor lesz, de ettől te
> nyomhatod össze jobban, vagy kevésbé.
> A hőmérséklet kell hogy a kritikus felett legyen.

Akkor nem érted a problémámat.

Nézzük mégegyszer.
Ha fogok egy adag alkalmas folyadékot, amit akár hidraulikában is 
használhatnék, és bezárom egy kurvaerős tartályba, majd melegítem, elkezd 
nőni a hőmérséklet, és mivel tágulni is akar, és valamit tud is, mert a 
tartály is rugalmas, hát felmegy a nyomás is a bánatos francba, mondjuk 
15000 barra.

Aztán egyszercsak eléri a kritikus hőmérsékletet. Az ehhez tartozó nyomás 
jóval kisebb ugye. És mivel gázként viselkedik, hát a nyomása hirtelen 
jóval lecsökken.

De csinálhatom úgy is, hogy a zárt tér egy dugattyúval van zárva, és ahogy 
kell, a kétfázisú anyagot melegítem, a fele térfogatban folyadék van, a 
másik felében gőz. Itt a nyomás nem nagy ugye, mert ott a gőz is. Aztán 
elérem a kritikus hőmérsékletet, hozzá a dugót is mozgatom úgy, hogy 
létrejöjjön a kritikus nyomás.

Na most, a kritikus nyomás dupláját alkalmazva - mivel gázként 
viselkedik - felére csökken kb a térfogat. Majd a négyszeresét, akkor 
negyedére. Na de az eredeti térfogat fele már eleve folyadék volt, azaz 
még sehol se vagyok egy bazi nyomástól, de már felére nyomtam a gázt, a 
sűrűsége felment a folyadéksűrűség duplájára. Vagy nem?

> A másik zavar valószínűleg a 'fluid' szó. Gondolom azért, mert

Nem és nem. Az zavar, hogy nem találtam adatot arra, hogy a sűrűséget meg 
lehet növelni ezen az úton.

> Vegyünk egy tipikus anyagot. Levegő. Nitrogén és oxigén keveréke, a
> kritikus hőmérséklete ezért marha alacsony -100 fok körül/alatt kell
> legyen. Tehát szobahőmérsékleten messze a kritikus pont felett van,
> supercritical fluid, de gáz jellegű, összenyomható, akármeddig
> sűríted se lesz folyékony levegő a tartályban.

Persze, hogy nem, mert a "folyékony" alatt azt értjük, hogy van a 
tartályban lévő anyagnak két fázisa, és a folyadék fázisnak van szabad 
felszíne, magyarul lötyög. A CO2 ezt tudja, a levegő is, csak ehhez jóval 
hidegebbnek kell lennie. Na de ez, hogy akármeddig sűríthetem, ez valszleg 
nem igaz. Pl a folyékony nitrogén az ugye folyadék, adott a sűrűsége. Nem 
tartom valószínűnek, hogy efölé a sűrűség fölé tudok menni 
szobahőmérsékleten (tehát szuperkritikus állapotban) akármekkora nyomás 
alkalmazásával sem.

> Ha lehűtenéd a
> kritikus hőmérséklet alá, ott lehetne folyadékként tárolni.

Úgy is fordíthatnám ezt a kijelentést, hogy ha fogok egy tartályt, amibe 
belesűrítek nitrogént annyira, hogy a folyékony nitrogén sűrűségének 
mondjuk a dupláját elértem, aztán fogom a tartályt lezárom, elkezdem 
hűteni, és amikor elérem azt a hőfokot, ahol a nitrogén folyadékké válik, 
szétnyomja a tartályt, és felrobban? :-) Mert hogy a folyadékok nem 
összenyomhatók, legalábbis ilyesmi nyomásokkal a felére biztosan nem.