[Epitesz-barkacs] hűtőközeg kritikus nyomása?

Moczik Gabor pm_levlista at progzmaster.hu
2008. Nov. 26., Sze, 21:15:26 CET


jhidvegi wrote:
>> Ami az eredeti kiindulási téma volt: összenyomható.
> 
> Jó, de meddig? Amíg csak arról a térfogatról van szó, amiben eredetileg 
> a folyadék csak egy részt töltött ki, addig világos, hogy összenyomható. 
> Az nem világos továbbra sem, hogy ha annyira összenyomjuk, mint az 
> eredeti hidegállapotú közeli folyadék térfogat, akkor mi van?
> 
> Marhára hihetetlen, hogy a hideg folyadék V térfogatot vesz fel sokezer 
> bár nyomás hatására, míg a kritikus hőmérsékletre hevítve egyszercsak 
> töredék nyomással is akár a felére nyomható össze. Ezt egyszerűen nem 
> tudom elhinni.

De nem folyadék!
Ezen a ponton már nem folyadék. Minél inkább mész túl a kritikus ponton, 
egyre inkább gáz tulajdonságú.
Az elnevezések kissé ködösek, van ahol a kritikus pont alatt gőznek, felette 
gáznak nevezik, van ahol a kritikus pont alatt gáz, felette supercritical 
fluid. Gondolom ez utóbbi a szakmailag korrekt elnevezés.

> Az idézett linkekben nem találtam egyetlen olyan adatot sem, hogy 
> mittudomén a vizet össze lehet nyomni 2kg/dm3-es sűrűségre a kritikus 
> nyomás néhányszorosánál. Az egyik linkben nagyon találóan critical 
> fluid-nak hívják az anyagot a kritikus hőmérséklet és nyomás felett. Ez 
> nem a folyadék mivoltára utal? Semmi másban, csak a további 
> összenyomhatóságában.

Téged két dolog zavar. Az egyik, hogy nem a nyomás a bemeneti paraméter, 
hanem a hőmérséklet. Tehát nem a nyomást növelem a kritikusig, és hirtelen 
megszűnik folyadék lenni, hanem a hőmérsékletet növeled a kritikusig, és nem 
hirtelen, hanem átmenetesen gáz szerű lesz.
Hogy a nyomása mekkora az egy dolog. A megadott kritikus nyomás adat, az 
gőznyomást jelent, tehát zárt edényben akkor lesz, de ettől te nyomhatod 
össze jobban, vagy kevésbé.
A hőmérséklet kell hogy a kritikus felett legyen.

A másik zavar valószínűleg a 'fluid' szó. Gondolom azért, mert magyarul 
többnyire folyadéknak fordítják. A folyadék az liquid. A fluid szó jelentése 
nem-szilárd halmazállapotú anyag, azaz folyadék vagy gáz. Tehát a 
supercritical fluid egyáltalán nem azt jelenti hogy folyadék lenne.

> Olyan diagram egy sincs, amiben a térfogat-nyomás lenne, vagy a sűrűség 
> vmelyik anyagra folyadék állapotában, illetve egy 
> sűrűség-nyomás-hőmérséklet görbesor vagy valami, ami alapján a 
> folyadéksűrűség feletti jönne ki. Csakis ez utalhatna az 
> összenyomhatóságra.
> 
> Vagy pl egy olyan jelenség, hogy van egy zárt, de marhára nyomásbíró 
> tartály, amiben pl folyékony mondjuk bután van. Ha elkezdik melegíteni, 
> nyomja szétfelé a tartályt, aztán amikor eljutnak a bután kritikus 
> hőmérsékletének a közelébe, már bazi nyomás van, sokezer bar, aztán 
> egyszercsak hopp, túl a kritikus hőmérsékleten töredékére zuhanna a 
> nyomás, miközben a térfogat ugye kb ugyanaz marad. Ugye ésszerűtlen? :-)

Vegyünk egy tipikus anyagot. Levegő. Nitrogén és oxigén keveréke, a kritikus 
hőmérséklete ezért marha alacsony -100 fok körül/alatt kell legyen. Tehát 
szobahőmérsékleten messze a kritikus pont felett van, supercritical fluid, 
de gáz jellegű, összenyomható, akármeddig sűríted se lesz folyékony levegő a 
tartályban. Ha lehűtenéd a kritikus hőmérséklet alá, ott lehetne 
folyadékként tárolni.

-- 
((( Móczik Gábor  )))--((( E~mail: "pm-01" @AT "progzmaster" .DOT "hu" )))
((( Skype: moczik )))



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról