[Epitesz-barkacs] hűtőközeg kritikus nyomása?
Moczik Gabor
pm_levlista at progzmaster.hu
2008. Nov. 26., Sze, 21:15:26 CET
jhidvegi wrote:
>> Ami az eredeti kiindulási téma volt: összenyomható.
>
> Jó, de meddig? Amíg csak arról a térfogatról van szó, amiben eredetileg
> a folyadék csak egy részt töltött ki, addig világos, hogy összenyomható.
> Az nem világos továbbra sem, hogy ha annyira összenyomjuk, mint az
> eredeti hidegállapotú közeli folyadék térfogat, akkor mi van?
>
> Marhára hihetetlen, hogy a hideg folyadék V térfogatot vesz fel sokezer
> bár nyomás hatására, míg a kritikus hőmérsékletre hevítve egyszercsak
> töredék nyomással is akár a felére nyomható össze. Ezt egyszerűen nem
> tudom elhinni.
De nem folyadék!
Ezen a ponton már nem folyadék. Minél inkább mész túl a kritikus ponton,
egyre inkább gáz tulajdonságú.
Az elnevezések kissé ködösek, van ahol a kritikus pont alatt gőznek, felette
gáznak nevezik, van ahol a kritikus pont alatt gáz, felette supercritical
fluid. Gondolom ez utóbbi a szakmailag korrekt elnevezés.
> Az idézett linkekben nem találtam egyetlen olyan adatot sem, hogy
> mittudomén a vizet össze lehet nyomni 2kg/dm3-es sűrűségre a kritikus
> nyomás néhányszorosánál. Az egyik linkben nagyon találóan critical
> fluid-nak hívják az anyagot a kritikus hőmérséklet és nyomás felett. Ez
> nem a folyadék mivoltára utal? Semmi másban, csak a további
> összenyomhatóságában.
Téged két dolog zavar. Az egyik, hogy nem a nyomás a bemeneti paraméter,
hanem a hőmérséklet. Tehát nem a nyomást növelem a kritikusig, és hirtelen
megszűnik folyadék lenni, hanem a hőmérsékletet növeled a kritikusig, és nem
hirtelen, hanem átmenetesen gáz szerű lesz.
Hogy a nyomása mekkora az egy dolog. A megadott kritikus nyomás adat, az
gőznyomást jelent, tehát zárt edényben akkor lesz, de ettől te nyomhatod
össze jobban, vagy kevésbé.
A hőmérséklet kell hogy a kritikus felett legyen.
A másik zavar valószínűleg a 'fluid' szó. Gondolom azért, mert magyarul
többnyire folyadéknak fordítják. A folyadék az liquid. A fluid szó jelentése
nem-szilárd halmazállapotú anyag, azaz folyadék vagy gáz. Tehát a
supercritical fluid egyáltalán nem azt jelenti hogy folyadék lenne.
> Olyan diagram egy sincs, amiben a térfogat-nyomás lenne, vagy a sűrűség
> vmelyik anyagra folyadék állapotában, illetve egy
> sűrűség-nyomás-hőmérséklet görbesor vagy valami, ami alapján a
> folyadéksűrűség feletti jönne ki. Csakis ez utalhatna az
> összenyomhatóságra.
>
> Vagy pl egy olyan jelenség, hogy van egy zárt, de marhára nyomásbíró
> tartály, amiben pl folyékony mondjuk bután van. Ha elkezdik melegíteni,
> nyomja szétfelé a tartályt, aztán amikor eljutnak a bután kritikus
> hőmérsékletének a közelébe, már bazi nyomás van, sokezer bar, aztán
> egyszercsak hopp, túl a kritikus hőmérsékleten töredékére zuhanna a
> nyomás, miközben a térfogat ugye kb ugyanaz marad. Ugye ésszerűtlen? :-)
Vegyünk egy tipikus anyagot. Levegő. Nitrogén és oxigén keveréke, a kritikus
hőmérséklete ezért marha alacsony -100 fok körül/alatt kell legyen. Tehát
szobahőmérsékleten messze a kritikus pont felett van, supercritical fluid,
de gáz jellegű, összenyomható, akármeddig sűríted se lesz folyékony levegő a
tartályban. Ha lehűtenéd a kritikus hőmérséklet alá, ott lehetne
folyadékként tárolni.
--
((( Móczik Gábor )))--((( E~mail: "pm-01" @AT "progzmaster" .DOT "hu" )))
((( Skype: moczik )))
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról