[Epitesz-barkacs] radiátorok egymásra hatása Re: Jozsi kompresszora

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> A fajlagos hőleadás 80oC-os közepes fűtővíz hőmérséklet és 20oC-os
> belső hőmérséklet mellett értendő. (227l/h térfogatáram, 1,38oC/m
> lehülés). Ettől eltérő hőmérsékletre a fajlagos hőleadás a
> következőképpen számítható.
>
> Qa = Q60  x (?tk/60)1,31 [W/m]
>
> kimaradhattam az iskolából, vagy valami nagyon leiszapolódott, de
> az 1,31 -es kitevő hogy kerül a képbe ?

Itt jó magas a hőmérséklet, és valszleg valahogy a sugárzással való 
hőleadás is bele van számolva vagy tapasztalati úton kimérve. Majd én is 
átnézem, most sok lenne éhgyomorra. :-)

> ekkor valamivel meg kellene oldanom, hogy a 35 celsiusos víz nagy
> térfogatárammal
> rohangásszon körbe a radiátorban, és csak lelassult állapotban menjen
> a "kazánba"
> 25celsiusra lehülve?
>
> ha ez megoldható, akkor a Q60-as radiátorban körbenyargaló
> 35celsiusos víz miatt
> a radiátorméreteket kevésbbé kellene növelnem?

Ha túl kicsire sikerül választani a radiátorméretet, akkor nem lesz elég a 
hőleadó felület. Mivel ugye adott a max vízhőfok. Ha a visszatérő 
hőmérsékletét emelni akarod, akkor a víz térfogatáramát kell növelni, nem 
a radiátorméretet csökkenteni. Fogalom: 
kapacitásáram=hőkapacitás*térfogatáram. A hőkapac adott, 4,2kJ/literfok, 
tehát a teljesítmény=kapacitásáram*hőfokesés=fajhő*térfogatáram*hőfokesés.

A szivattyúd nemtom, mit tud, de a teljesítmény elég kicsi a 2,6 kW 
körülivel, szóval ha egy akármilyen szokványos szivattyú műxik, ami 
szokott tudni csökkentett módban is vagy 25 liter/perc, ugye? Ez valami 
0,42 liter/sec, azaz a várható hőfokesés ekkor 2,6 kW / 0,42 liter/s /4,2 
kWs/literfok = 1,47 fok, szerintem jelentéktelen. Tehát úgy lehet 
felfogni, hogy az egész fűtőfelület az előremenő hőfokán van. Csak legyen 
elég felület, hogy lejöjjön róla ez a teljesítmény. Minél kisebb a 
felület, annál följebb kell menjen a hőfok, mert a klíma azért dolgozni 
fog, de ettől romlik a COP. Tehát úgy fogható fel, hogy a felület 
növelésével a COP-ot tudod csökkenteni.

Aztán a jóég tudja, hogy reagál maga a klíma, mert ez a COP dolog nem 
ilyen egyszerű. A fenti gondolatmenet inkább inverteres klímánál lenne 
okés. Ezeknél a fix kapillárisú, fordulatszámú és löketű natúr klímáknál 
inkább az van, hogy minél kisebb a hőfokkülönbség, annál nagyobb a 
teljesítmény. Vagy lehet, hogy minél melegebb a hideg oldal, annál nagyobb 
a teljesítmény, ami érthető is lenne, hiszen a melegebb gáznak nagyobb a 
sűrűsége, és egy lökettel többet továbbít. És gőzöm sincs, hogy alakul a 
COP.