[Epitesz-barkacs] tirisztoros (fényerő)szabályozó

[Mágus Bérprogram Demo]

köszi, az 1 db félutas egyentrányítót már régen felfogtam
(még az NDK idejében az elektromos paplan 60Wattos volt, és
a kapcsolójában volt egy dióda, ami a gyök2/2-vel levette kb 40Wattosra
tiszta ohmosnál )

amit a 40-es villanykörtés diódás kipróbálását szintén ismertem

ami miatt a bárhol kapható általános szabályozót elkerülném, mert  
egyik úton egy dióda a másik irányban tirisztor és 170Volt alá nem akar 
lemenni :-(

az én fejlövésem az, hogy bizonyos dolgokhoz (régi álmaim szerint) jó lenne 
egy szabályozható torroid trafó, ami 0 -250Voltig akár 1Voltos lépésekkel bármit megold
(régebben sem volt olcsó egy ilyen, ma meg egy 1000VA-es kb. 60 rugó magasságában 
van) de a "nem napi háztartási feladat" miatt valahogy mindig lemaradt

ekkor gondoltam, hogy triakkal  is meg lehetne oldani, ha nem lehet készen kapni,
egy egyszerű (néhány alkatrészes módon) kapcsolás (gondolom egy potméter
a triak G pontjához)
pl  25V - 150V között szeretnék meghajtani sima 230Voltról egy higanygőzöst
egy 12V10Wattos (ez lenne az előtétellenállás, de nem kellene 230V 250Wattos
előtétellenállás) égővel (így nem kellene fojtótekercs sem, az is 2000Ft lenne)

melyik triak lenne jó 250Volt  4 - 6 - 8 Amperre, meg mekkora potméter kellene hozzá?


 <szepygab at gmail.com> 2008.10.12. 08:34:13 +2h-kor írta:
> On 11 Oct 2008 at 18:23, Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> > tirisztoros (fényer~N)szabályozó. kb 25Volttól tudna szabályozni
> > 230V-ig  400VA-ig van ilyen készen kapható? hol? mennyiért?
> A tirisztoros "szabályzó" nem közvetlenül feszültséget szabályoz, 
> hanem a hálózati feszültslget, minden szinusz félhullában csak 
> egy kisebb időre kapcsolja be. Ezekből a színusz darabkákból áll 
> össze a fogyasztóra jutó feszültség. Mellékhatása, hogy csúnya 
> rádiófrekvenciás zavarokat tud kelteni, ha nem csinálják meg 
> rendesen a szűrését.
> A dolog eredője persze minden állásban valamilyen effektív érték, 
> így tehát értelemzhető a 25 V-tól tud szabályozni, csak tudni 
> kell, hogy abban jóval nagyobb csúcsfeszültségű impulzusok 
> vannak.
> Attól függően, hogy Ohmos vagy induktív fogyasztóhoz készült, 
> kétféle működési elv létezik. Az egyik a színusz hullám minden 
> nullátmenteténél kikapcsol, és csak valamekkora késleltetéssel 
> kapcsol be. A másik bekapcsol, de hamarabb kikapcsol, mint ahogy 
> a félhullám ismét elérné a nullátmenetet. 
> Itt van bennem egy jó adag bizonytalanság, nem biztos, hogy a 
> második verzió tényleg így működik, de van kétféle verzió.
> Egyébként a legtöbb ilyen kütyüben nem is tirisztor van, hanem 
> triac.
> Alapvetően bármelyik villanyszereléses boltban kapsz, 2-3 eFt-ről 
> indulnak. Arra mérget vennék, hogy olyan adatot nem fogsz találni 
> róla, ami az effektív feszültéség szabályzási tartományát adná 
> meg. Ha belegondolsz, hogy egy izzólámpa - alapvetően ezekhez 
> készülnek - fele feszültségen negyede teljesítményt ad le, akkor 
> sejtheted, hogy azon már csak halványsárgán világít. A tized 
> feszültségen már rég nem bocsát ki látható fényt, kár lenne odáig 
> leszabályozni, mert a forgatógomb útjának jelentős részén nem 
> látnál már fényerő változást. Pusztán becslésre nem hiszem, hogy 
> ezek negyed fesz alá leszabályoznának (= tizenhatod teljesítmény, 
> az izzószál jó esetben még éppen láthatóan parázslik).
> Ha van egy diódád odahaza (mondjuk 1N4007, kb 10 Ft-ért), akkor 
> kapcsold sorba egy 40-es égővel. Meg fogod látni, hogy fele 
> feszültégen mennyi fénye is marad.