[Epitesz-barkacs] fókuszált (nap)fény továbbvezetése

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> a teljesitmenyoptika eleg durva tudomany!
>
> Pl egy 1m2 tukorrel osszeszedsz 1kW-ot. odateszed a lencsedet. ami a
> fenynek csak 10%-at nyeli el. (az emberi szem a fenyerot
> logaritmikusan latja. 10% veszteseget eszre sem vesz, 50%-ot mar
> talan) Akkor ez 100W-al fogja futeni a lencsedet!

Nem probléma, addig kibírja, amíg kiderül, hogy az út nem járható, a fény 
piszokul szétszóródik. Aztán a lencse széttörik a hő okozta feszültségtől, 
de az az infó megvan, hogy az út nem járható.

Az viszont érdekes módszer, hogy a parabola belevilágít a cső szájába, 
valami motorka van, ami a követést megoldja, és simán letükröződik a fény. 
Azt kéne tudni, hogy ha van egy pl koracél tükrös lemezből készült cső, 
ami akár több méter hosszú is, és mondjuk 10 centi átmérőjű, vajon a 
visszaverődések során mennyi fény nyelődik el, mennyi lép ki a túlvégén? 
Engem világításilag érdekelne, nem fűtésileg. Fűtési célból szerintem jobb 
megoldás a napkollektor, azon belül is a vákuumcsöves tűnik jobbnak.

Milyen keresőszóval kéne nyomulni a neten erre az elnyelésre vonatkozóan? 
Aki vágja az angolt, megpróbálná? Fémek elnyelési mutatói lennének 
érdekesek látható fényre.

Az roppant érdekes lenne, ha egész kicsit nyel el, és sokszáz 
visszaverődés után is lenne erős fény, mert egy nagy paralbolával lehetne 
centi nagyságrendű képet csinálni, tehát egy mondjuk 16-os klímacső (vagy 
ekörüli), ami szépen haljítgatható, alkalmas lenne hosszabb úton is a fény 
bevezetésére. Hacsaknem a színösszetétele zavaró lenne a réz miatt. 
Egyelőre más, tükrös felületű vékony csőről nem tudok. (A rezet csodásan 
lehet fényesíteni salétromsavval, biztos ilyesmit művelnek a 
klímacsövekkel is.)