[Epitesz-barkacs] fĂłkuszĂĄlt (nap)fĂŠny tovĂĄbbvezetĂŠse

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:

> most próbáltam ki, hogy a nap fénysugarai annyira párhuzamosak, hogy
> egy 110-es kályhacsövön is le tud menni a fény

Ez rendben, de azt nem próbáltad ki, hogy ha a kályhacsőbe bevilágítasz
egy méteres parabolával úgy, hogy egy másik tükörrel próbálod
párhuzamosítani a fényt, akkor mi van. Ez az, ami nem fog menni. Lehet,
hogy rajzolok, hogy érthetőbb legyen, csak nem most. :-)

Amúgy lehet kapni tükrös jó vékony koracél lemezt, és ha nekem kéne
viszonylag nagyobb átmérőjű csövet összehoznom, nincs kizárva, hogy
ilyeneket vennék, és körbehajtanám kézzel, valami módszerrel megkötném,
hogy cső alakú legyen, és annyira kúposra csinálnám, hogy éppenhogy
átfedéssel össze tudnám tolni őket. Sőt, talán egymásra lehetne őket
hajlítani. A rögzítés akár ragasztással is történhet, a körbeszorítás meg
bilinccsel, átfedés nélkül. Szóba jöhet esetleg a megpöttyintés valami
hegesztővel ritkőásan, mert itt már nem lesz jól tükröző.

És mivel a napfényt nem kell pontosan fókuszálni, elég lenne néhány sík
lemezből készült parabolaívre hajlított tükör, amik bevilágítanának ennek
a nem pici csőnek a szájába, persze napkövetővel.

Ha nem süt a nap, akkor is jó sok fény lemehet itt, de ekkor már a 
fókuszálásnak semmi értelme.

Egyszer filóztam rajta, hogy ha van a felgömb alakú fényforrás (az 
égbolt), akkor lehetne-e a csőbe több fényt gyűjteni úgy, hogy tölcsér van 
fent. De arra jutottam, hogy nem. Pont annyi fény fog bejönni, mintha 
simán hengeresre hagynám a cső falát legfölül is. Pedig milyen jó ötletnek 
tűnt! :-)

Persze, ha az ég felső része jóval világosabb, mint lejjebb, akkor még van 
a tölcsérnek létjogosultsága.