[Epitesz-barkacs] szivattyú lábszelep

[jhidvegi]

> De még nem jöttem rá, hol van elrontva, érzésre
> valami komoly nagyságrendi tévedés került bele a számításba.

Szóval erre visszatértem, a képlet volt a hibás. 1/x integrálja nem 1/x^2, 
hanem lnx :-)

Helyesen tehát a hőellenállás egy csőre húzott szigetelőcső esetén:

Rh=1/(2pi*lambda)*ln(R/r), ahol
lambda a hővezetési tényező W/mK
R a hőszigelő réteg nagyobbik, r a kisebbik sugara.

Tehát, ha egy 10mm-es cső 3 centi külső átmérőjű olyan csőben fut, aminek 
a hővezetési tényezője egy jobb hungarocellével ér fel, tehát legyen 
0,035W/mK, akkor egy 1m-es darab hőellenállása
5 K*m/W.
Vagy másképp a hővezetése ennek a reciproka, azaz 0,2W/mK, tehát a cső 
méterenként és fokonként ennyi teljesítményt veszít.

Ha a 10mm-es csövet víznek veszem teljes egészében, azaz méterenként 
7,85e-2 kg, akkor annak a hőtartalma a teljes megfagyásig 0 fokról indulva 
80kcal/kg, azaz kb 336kJ/kg, összesen tehát 26kJ.

Ha kint mondjuk -10 fok van, akkor a megfagyás ideje az E=P*t, energia = 
teljesítmény*idő-ből
t=E/P=E/(T/Rh)=26e3/(10/5)=13000 sec. Tehát picit több, mint 3,5 óra alatt 
fagy meg.

Ez már stimmel a gyakorlattal, ami szerint pl a falban hiába hőszigetelik 
a csöveket, ha áll bennük a meleg víz, az bizony elég hamar le fog hülni.

Vonatkozik ez a szabadban futó hőszigetelt csövekre is, elzárt, de nem 
víztelenített kerticsapokra. Persze, ha jó nagy átmérőjű a cső, sok víz 
van benne, más az ábra, de hetekig az se bírja.

Szóval a kútból felnyomott víznek vagy áramolnia kell, vagy vissza kell 
ereszteni mindenképpen.