[Epitesz-barkacs] fuggveny matato

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2008. Sze. 27., Szo, 22:33:47 CEST


szepygab at gmail.com wrote:

> Miért nem elég Neked két adat?
> Az egyik a felvett elektromos energia - ez után kaszál az elmü.
> A másik a beltériből kijövő meleg (fűtési üzemmódban).
> Az első mérése nem gond. A beltérinél kell légmennyiséget és
> hőfokot mérni. Légmennyiséget egy légsebesség érzékelővel tudsz

A légsebesség-mérőt kellene kilőni, mert elég megbízhatatlan eszköz, 
másrészt nehéz hitelesíteni is, mármint a klímán. Pl úgy lehet megtenni, 
hogy eszkábálok pl keményebb papírból egy légcsatornát, aminek a bejárata 
illeszkedik a klíma kijáratához, a másik fele kerek lehet már. Ebben a 
levegő összekeveredik, és nagyjából egyenletes áramlásúvá válik, miközben 
azzal a feltételezéssel élek, hogy nem változik a térfogatáram. Itt mérek 
légsebességet több helyen, próbálok átlagot képezni, a keresztmetszet 
ismert, innen megvan a térfogatáram. Ezután légcsatorna eltávolít, berakom 
a légáramba valahol, aztán a jelet a prociban úgy kalibrálom, hogy amit 
ekkor mér, az feleljen meg a légcsatornás mérésnek. De ez elég ciki, mert 
elállíthatók a klímában a terelőlemezek, beporosodhat, méghozzá nem 
egyformán....

Ezért aztán azt az elméleti megoldást is próbálom körbejárni, miszerint a 
töltet tömegáramának és a lé forráshőjének az ismeretében helyből 
ismerhető a kimenő teljesítmény. A motor teljesítményfelvételét persze 
ismerni kell. Már csak az a kérdés, hogy ha a két hőcserélő hőcserél 
hőmérsékletét is ismerem, nem lehet-e a tömegáramot valahogy kiszámítani. 
Szóval az egész ketyere statikus lehetne.

> Persze, ha folyamatosan akarod egy rendszer paramétereit mérni,
> akkor a tölcsér helyett elegánsabb megoldás kell.

A tölcsér nem jó, mert az fojtást jelent, és elcseszi a légáram-eloszlást.

> A hűtési üzemmód kicsit nehezebb, bár talán a kompresszor hővé
> alakuló veszteségei ott is belekerülnek a kültériből kifújt
> levegőbe.

A hűtési üzemmód nem igazán érdekel. Az összemérhetetlenül kevesebb 
energiát jelent évente.

A COP mérés meg azért lehet érdekes, mert ha csinálok invertert, azt 
lehetne úgy vezérelni, hogy a COP legyen maximális. Innentől azt az elvet 
használnám, amit az erőműveknél szoktak: vannak az alaperőművek, amik jó 
hatásfokúak és olcsók, ezek állandó teljesítménnyel járnak, és vannak a 
csúcserőművek. Kimérném, melyik klíma a legjobb COP-ú, sőt, melyik milyen 
hőmérsékleten a legjobb, és az vagy azok mennének folyton, aztán egy lenne 
szabályozgatva megengedve, hogy vacakabb legyen. Valamint észrevettem, 
hogy a betöltött anyag mennyiségétől is függ a teljesítmény, tehát be 
tudnám állítani, hogy emez +5 fokon muzsikálna a legjobban, amaz meg -5, a 
harmadik meg -10... de lehet, hogy mindet a legmackósabb teljesíményre 
kéne csinálni, és inverterrel csökkenteni a teljesítményt. Ezekhez mind 
kell a klímánként beépített cop mérő. (már készül a légáram méréses). 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról