[Epitesz-barkacs] fuggveny matato
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2008. Sze. 27., Szo, 22:33:47 CEST
szepygab at gmail.com wrote:
> Miért nem elég Neked két adat?
> Az egyik a felvett elektromos energia - ez után kaszál az elmü.
> A másik a beltériből kijövő meleg (fűtési üzemmódban).
> Az első mérése nem gond. A beltérinél kell légmennyiséget és
> hőfokot mérni. Légmennyiséget egy légsebesség érzékelővel tudsz
A légsebesség-mérőt kellene kilőni, mert elég megbízhatatlan eszköz,
másrészt nehéz hitelesíteni is, mármint a klímán. Pl úgy lehet megtenni,
hogy eszkábálok pl keményebb papírból egy légcsatornát, aminek a bejárata
illeszkedik a klíma kijáratához, a másik fele kerek lehet már. Ebben a
levegő összekeveredik, és nagyjából egyenletes áramlásúvá válik, miközben
azzal a feltételezéssel élek, hogy nem változik a térfogatáram. Itt mérek
légsebességet több helyen, próbálok átlagot képezni, a keresztmetszet
ismert, innen megvan a térfogatáram. Ezután légcsatorna eltávolít, berakom
a légáramba valahol, aztán a jelet a prociban úgy kalibrálom, hogy amit
ekkor mér, az feleljen meg a légcsatornás mérésnek. De ez elég ciki, mert
elállíthatók a klímában a terelőlemezek, beporosodhat, méghozzá nem
egyformán....
Ezért aztán azt az elméleti megoldást is próbálom körbejárni, miszerint a
töltet tömegáramának és a lé forráshőjének az ismeretében helyből
ismerhető a kimenő teljesítmény. A motor teljesítményfelvételét persze
ismerni kell. Már csak az a kérdés, hogy ha a két hőcserélő hőcserél
hőmérsékletét is ismerem, nem lehet-e a tömegáramot valahogy kiszámítani.
Szóval az egész ketyere statikus lehetne.
> Persze, ha folyamatosan akarod egy rendszer paramétereit mérni,
> akkor a tölcsér helyett elegánsabb megoldás kell.
A tölcsér nem jó, mert az fojtást jelent, és elcseszi a légáram-eloszlást.
> A hűtési üzemmód kicsit nehezebb, bár talán a kompresszor hővé
> alakuló veszteségei ott is belekerülnek a kültériből kifújt
> levegőbe.
A hűtési üzemmód nem igazán érdekel. Az összemérhetetlenül kevesebb
energiát jelent évente.
A COP mérés meg azért lehet érdekes, mert ha csinálok invertert, azt
lehetne úgy vezérelni, hogy a COP legyen maximális. Innentől azt az elvet
használnám, amit az erőműveknél szoktak: vannak az alaperőművek, amik jó
hatásfokúak és olcsók, ezek állandó teljesítménnyel járnak, és vannak a
csúcserőművek. Kimérném, melyik klíma a legjobb COP-ú, sőt, melyik milyen
hőmérsékleten a legjobb, és az vagy azok mennének folyton, aztán egy lenne
szabályozgatva megengedve, hogy vacakabb legyen. Valamint észrevettem,
hogy a betöltött anyag mennyiségétől is függ a teljesítmény, tehát be
tudnám állítani, hogy emez +5 fokon muzsikálna a legjobban, amaz meg -5, a
harmadik meg -10... de lehet, hogy mindet a legmackósabb teljesíményre
kéne csinálni, és inverterrel csökkenteni a teljesítményt. Ezekhez mind
kell a klímánként beépített cop mérő. (már készül a légáram méréses).
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról