[Epitesz-barkacs] beultetett mikroelektronika
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Ápr. 29., Sze, 09:31:12 CEST
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> és kutatótársai 811, beültetett defibrillátorral élő pácienst
> követtek nyomon. Úgy találták, hogy minden egyes sokk növelte a
> halálozás kockázatát.
Ezek mind ugyanarról szólnak, és nem igazán érzem építészeti témának, de
ha már bedobtad:
Szerintem össze van keverve az ok és az okozat. Ahogy én látom: akinek már
olyan az állapota, hogy szüksége van defibrillátorra, tehát magától már
meghalna, ott a szívmegállásnak nagyon komoly oka van. Nyilvánvaló, hogy
ha az első ilyen beavatkozás megtörténik, az nem szünteti meg a kiváltó
okot. Úgy is fel lehet fogni, hogy ez csak egy kis ajándék idő, hogy
tudjanak vele valamit kezdeni. Az hibás következtetés, hogy a
defibrilláció miatt csökken drasztikusan az éleben maradás esélye.
Egyszer láttam egy filmet, jó, az játékfilm volt. Orvostanhallgatók
próbálgatták a halálközeli élményeket úgy, hogy defibrillátorral
megállították egymás szívét (mindig csak egyikükét), és vártak perceket,
aztán visszahozták ugyanígy. A "kezelt tag" aztán elmondta, hogy miket
tapasztalt.
Ez persze remélem, tök kiagyalás, de nem lepne meg, ha valóságban is
történne ilyen. Ezek egészséges emberek, és ha bárhogy erőszakkal
megállítják a szívüket, aztán időben újraindítják, akkor semmi ok
feltételezni, hogy nekik drasztikusan lecsökkenne a további életesélyük.
Ugyanez elmondható egészséges balesetesekre, ha amúgy az elszenvedett
sérülések jól kikezelhetők.
Egy nem túl régi, számomra meglepő módi: szívbetegeknél egy hozzájuk
csatolt műszív féleséggel átveszik a szív szerepét, és akár hetekig, vagy
talán hónapokig (nem emléxem) átveszik a szív szerepét. Ekkor a szív bent
marad, megkapja a vérellátást, csak nem dobog. Az eredmény az, hogy az így
mintegy kipihent szív utána sokkal jobban dolgozik. A beteg a műszívvel
együtt korlátozottan bár, de nagyon sokmindent csinálhat, nem ágyhoz
kötött.
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról