[Epitesz-barkacs] csoellenallas es szivattyu

[jhidvegi]

Auth Gábor wrote:

>> A molekulák szintjén nem igazak ezek a makro viszonyok között 
>> megszokott
>> surlódások. Folyadékok meg gázok esetén normális hőmérsékleteken az 
>> egész
>> nyomásosdi egy statisztikai fogalom. Hőmozgás miatt az edény falát
>> bombázzák a részecskék, hőmérsékleti egyensúly esetén átlagosan nem 
>> megy
>> át energia eközben.
>
>   Elméletben igen, gyakorlatban az edény falára mindig feltapad néhány
> molekulányi folyadék, amely áll, a többi molekula pedig mozogna... :)

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Azt akartam mondani, hogy az a fajta 
surlódás nem létezik, amit feszegettél, tehát nyugalmi, ami miatt az álló 
folyadéknál is lehetséges lenne egy vizszintes cső két vége között 
nyomáskülönbség. Áramlási surlódás persze van. Ez is kijön a statisztikus 
módszerekkel. A dolog lényege, hogy az áramló közegben a falnak ütköző 
molekulák átlagsebessége, mint vektor, nem merőleges a felületre, hanem az 
áramlás irányába eső átlagos összetevője van. És persze a különböző 
sebességű rétegeknél is fennál ez az erő egymáshoz képest. Ezzel semmi 
problémám nincs. (Akkor lenne, ha ki kéne számolnom. :-) )

>> egész moccanás csak valami statisztikai dolog. Jóval nagyobbak a 
>> molekulák
>> saját mozgásai gázokban és folyadékokban, mint egy molekulányi.
>
>   Gáz esetén igen, folyadékok esetén nem. Főleg nem erősen dipólusos 
> molekulák
> esetén.

Hanem? Letapadnak? Szerintem a víz pl erősen dipólusos molekulákból áll, 
mégis mikroszkóp alatt jól látható állítólag (magam nem láttam) a brown 
vagy hogy hívott mozgás. Vagyis vízben úszó makroszkópikusnak nevezhető 
(mert hát mikroszkóppal látható) részekcsék biztosan nem molekulányi 
rohangálása, amiből az következik, hogy maguk a vízmolekulák mozgása jóval 
intenzívebb, nagyobb úthossz tartozhat hozzájuk.

Vagyis meglepne egy olyan kísérlet, hogy van egy hosszú cső, akár 
kanyaroghat is, a cső két vége legyen közel egymáshoz, hogy látszódjon, 
pontosan egy magasságban vannak, de nem egy térben. A cső hőmérséklete 
végig azonos. És akkor a két vége között tudnánk nyomáskülönbséget 
létrehozni anélkül, hogy a víz moccanna.

>> Hogy is kéne értelmezni, ha lenne surlódás? A molekulák mozgási 
>> energiája
>> lassan elveszne, mert surlódás által hővé alakulna. Na de a hő az a
>> molekulák mozgásaként van jelen! :-)
>
>   Pont ez a viselkedés. A súrlódás hővé alakul, amely a molekulák saját
> mozgása.

Na de itt most statikus állapotról van szó! Az áramló folyadék esetén 
evidens, hogy a surlódás hővé alakul, tehát növeli a molekulák mozgási 
energiáját.

>> Ha egy zárt, tökéletesen hőszigetelt dobozból más módon (pl
>> elektromágneses hullámok) tudna a hő távozni, akkor előbb-utóbb 
>> megfagyna
>> a cucc.
>
>   Miért fagyna meg? Egymásnak átadják a "mozgási" energiát, egyszerűen
> eloszlana egyenletesen a "hő". :)

Nem jól írtam. Ha elektromángeses vagy más ilyesmi módon tudna a zárt, 
hőszigetelt térből energia távozni, akkor az a bent lévő anyag hülésével 
járna.

hjozsi