[Epitesz-barkacs] Magikus furesz

[gyapo]

>Na akkor nézzük. Ha van egy kés, aminek úgy 5 
>fok az élszöge, ha a penge oldalai síkok, és így 
>alakul ki az él, ezek találkozásánál, akkor jön 
>az elso élezés. Két módon történik: vagy ezt a 
>szöget próbálja tartani az ember, ekkor rengeteg 
>anyagot kéne levenni róla, vagy csak az él táján 
>vesz le anyagot, ezzel ott kialakul mondjuk egy 
>15 fokos él rész. Tehát van két szalag alakú 
>síkkörüli felület, amik egymással 15 fokos 
>szöget zárnak be, és eloször mondjuk csak fél mm 
>szélesek. Aztán a következo élezésnél már 
>szélesebbek, aztán megint, végül lehet, hogy már 
>3...5 mm szélesek - lennének, ha az ember így 
>akarná, de nem ezt teszi, hanem lusta, és inkább növeli az él szögét.

Ja, igy mar ertem. Lusta ember kesen nagy az 
elszog. Aztan csodalkozik, hogy nem lehet vele 
olyan jol vagni. En kesmanias vagyok, nekem a kes 
sokkal tobb, mint egyszeru vagoeszkoz. Ezert az 
elezesre, mint a kes nelkulozhetetlen 
"tartozakara" is odafigyelek. Semmit nem er egy kes, ha nem eles.
Az 5 fok eros tulzas, oldalankent adjak meg az 
elszoget, es altalaban kozonseges keseknel 18-22 
fok kozott szokott lenni. Maga az el ketszer 
ekkora szogu a ket oldal miatt. Vannak egyoldalon 
elezett pengek is (vesoel). Lehet ennel laposabb 
szogre is fenni, de akkor nagyon serulekeny lesz, 
es hamarabb tompul. A nagyobb szog meg csokkenti a vagokepesseget.

>Egy ido múlva már akár 30-40 fokos is lenne, de 
>azzal már szar dolgozni, tehát inkább a penge 
>oldalából megint leveszek jókora mennyiséget, 
>hogy újra kicsi legyen az élszög, vagy keskeny legyen ez a fent rész.

Aki sokat fen szabad kezzel, annyira 
begyakorlodik az elszog, hogy nem is figyel ra, 
megis tartja. Es addig fen, amig eles nem lesz. 
Az elszog tehat igy nem valtozik. Az elszalag 
szelessege viszont igen, de azert, mert a kes 
oldalai csak egy darabig parhuzamosak, utana jon 
a levezeto el, ami mar osszetart. Vannak pengek, 
ahol a levezeto el a pengehatig tart, ott nincs 
parhuzamos resz. Minel jobban kopik a kes, annal 
foljebb kerulunk a levezeto elen, es a vastagabb 
anyag miatt no az elszalag szelessege allando elszog mellett is.

>Persze, de az se tud mást, mint amit fent 
>leírtam, max géppel teszi, ami nem fáradságos.

Nem egeszen. Amiket emlitettem mindegyik kovel 
(keramiaval) fen, de az elszoget a ko szoge adja, 
az meg vagy meg van vezetve (Lansky), vagy ferden 
all, es a kest kell fuggolegesen tartva mozgatni 
(Spyderco). Abbol indultak ki, hogy az emberek 
sokkal jobban tudjak tartani a fuggolegest, mint 
a 20 fokot. A Lanskynel meg semmit nem kell 
tartani, csak huzogatni a kovet az elen.

>  Egy fenokovel meg az. Azt azért hozzá kell 
> tennem, hogy nem kedvelem az olyan késeket, 
> amik végig vastag pengéjuek, csak az éle van 
> durván, mondjuk 45 fokúra élezve. Ez hiába pengeéles, mégis szar vele vágni.

Igen, ez mar eleg nagy szog, tulelo keseken 
ilyesmi van az extra tartossag es strapabiras miatt.

>Pl ha megnézel egy régifajta borotvát, az úgy 
>van kitalálva, hogy a két oldala nem is sík, 
>hanem homorú hengerfelület kb. Ha elképzeled a 
>két hengert a két oldalára, ezek kb érintik 
>egymást, így a borotva éle igen kis élszögu, míg 
>a hátsó része jó vastag lehet, hogy tartson is 
>valami mechanikailag. Aztán a fenésekkel a penge 
>szélessége fogy, az élnél kialakuló élszalagok 
>szélesednek, végül újra kell köszörülni, mert 
>egyre tovább tart megfenni. Késeknél nem ilyen 
>drámai a helyzet, de az elv ugyanaz.

Borotvaban nem vagyok jartas, de szerintem azt a 
borbely soha nem feni massal mint borszijjal, 
amin valami nagyon kis szemcsemeretu paszta van. 
Ez meg nagyon keves anyagot szed le, raadasul a 
borotva anyaga is nagyon kemeny, soha nem fogyna 
el, es a vastagodas sem nagyon lep fol. Raadasul 
a homoru levezeto el miatt jo sokat kellene 
fogynia, hogy szamottevo vastagodas legyen. Nem 
is tudom, hogy egyaltalan fenik-e durvabban a 
borotvat (mondjuk koszorus), vagy a gyarban 
kialakitjak a vegso elet, es utana mar allandoan csak szijon fenik.

Udv.: gyapo

gyapokuk at cfwpont.hu