[Epitesz-barkacs] paralecsapatas

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

Előre is elnézést, hogy hosszú lett.

> Továbbra is pára. A fűtetlen előszobában most olyan mértékű a
> páralecsapódás, hogy pár óra alatt ismét megjelenik a csepp az üveg
> alján, majd lecsorog a falclécre (vagy hogy hívják). Szellőztetés nem

Az ötlettől függetlenül:
Az ok elég egyértelmű. Már említette valaki (asszem Szepygab), hogy egy 
lakásban nagyjából mindenütt ugyanaz a levegő van, ami a páratartalmat 
illeti. Itt abszolút páratartalomra kell gondolni.

Ha van egy ablak, ennek a felületén valamilyen arányban alakul ki a 
hőmérséklet a benti és a kinti között. Egy 2 üvegrétegűnél 4 hőlépcső van, 
mert ugye 4 üvegfelület van. Ebből a külsőt akár figyelmen kívül is lehet 
hagyni (légmozgás), a belsőn jelentősebb áramlás tud lenni, legyen ez fele 
olyan értékű, mint a belsők (csak ráfogom, hogy ennyi), tehát 2,5 
hőlépcsőre osztható a Tbent-Tkint.

Legyen kint 0 fok, bent meg normál esetben 22, ebből a belső üvegfelületen 
0,5/2,5*22=4,4 fokkal van hidegebb, mint bent, tehát a számpéldában ez 
17,6 fok.

Ha van egy nemfűtött helyiség, amiben mondjuk 15 fok van, annál meg 12 fok 
egy hasonló ablak belső felszíni hőmérséklete.

Na most, ha a levegő harmatponti hőmérséklete magasabb, mint 12, de 
alacsonyabb, mint 17,6, akkor a fűtött helyiség ablaka száraz marad, a 
fűtetlené pedig benedvesedik.

Lehetőségek:

1. ha ott vannak nedvességforrások, pl növények, azokat máshova kell 
rakni. Ha nem lehetséges:
2. el kell választani légtechnikailag a fűtetlen szobát (minél légzáróbb 
ajtó, kevés nyitogatás...), és külön kell szellőztetni valahogy, tehát itt 
inkább a külső levegő abszolút nedvességtartalma jelenjen meg. Ehhez nem 
kell valamit nyitvahagyni, elég, ha csak van valami jelentéktelen légcsere 
vmi kis szellőzőnyíláso(ko)n.
3. ha egyik se szimpatikus, még mindig lehet további üvegréteg az 
ablakokon, esetleg 2 db termo üvegpár. De ha túl jól sikerül, más hideg 
helyet fog találni a pára!!
4. Szintén nem olcsó a hővisszanyerős szellőzés, tehát az ellenáramú, 
lecsapatós módi, de ez megtérülhet az energiaköltségeknél.

Lehet úgy is gondolkodni, hogy valahol némi hőveszteség elfogadásával 
direkt lecsapatjuk a párát. Ennek egyik, legkisebb beruházást igénylő 
módja az, ha valamelyik ablak simán szimpla, és a belső felületéhez alulra 
beragasztunk egy esztétikus vályút. (Bocs, ha nem ly-nal kell írni). Ez 
lehet pl egy 25x25-ös fehér, nem kilyuggatott kábelcsatornadarab, aminek 
az üveg felőli széle le van vágva, hogy az él illeszkedhessen az üveghez. 
Én már csináltam ilyet, egész szépen néz ki. Valahol bele lehet 
szerkesztve valami vékony cső, amin az ablaküvegen lecsurgó víz belefolyik 
valami edénybe. (Amit aztán vissza lehet a növényekre önteni. :-) )
Ez is csak akkor hatásos, ha ez az ablakfelület van akkora, hogy az általa 
lecsapatott víz nem pótlódik a lakott tér felé történő ajtónyitogatás 
miatt, illetve a növények nem pótolják simán (pl azért, mert napi több 
liter vízzel vannak locsolva, amit ők pont el is tudnak párologtatni). 
Persze, ha minden ablak itt ilyen, akkor a probléma máris nem probléma. 
:-) A növények klórmentes vizet kaphatnak.

Az ötletről:

> Arra gondoltam, hogy kellene két
> 10-11 cm-es lyukat fúrni a falon lent és fent. Egyiken bemenne egy
> alucső, könyökkel föl, fölsőnél könyökkel kifordul, így a külső levegő
> szépen tud keringeni a csőben, de nem érintkezik a belső levegővel.
> Lent vízorr, alatta tál. Ha ez ugye hideg, lecsapódik rajta a belső
> pára, ezzel melegíti a levegőt, ami fölszáll, így beindul a keringés,
> és lecsapatja a levegőt, amit elér.

Úgy érted ugye, hogy a csőben száll föl! Ez jó módi, csak nagyobb 
barkácsoláshoz vezet, és nem könnyű esztétikusan megcsinálni. Ha ennek a 
felülete elég nagy, akkor kb ugyanazt teszi, mint a szimpla üvegablak, 
nincs elvi különbség. Még az se számít, hogy fém vagy üveg, mert ezeken a 
hőáramsűrűségeken, amik itt kialakulhatnak, az üveg is teljes 
keresztmetszetében egyforma hőfokú, úgy csinál, mintha fémből lenne.

A csőnek van egy előnye: lehet ventillálni, ezáltal a cső úgy lehülhet, 
hogy szinte azonos hőmérsékletű a kinti levegővel, tehát kisebb felületen 
képes ugyanannyi vizet lecsapni. Fagyban viszont eljegesedik. Persze, ha 
kint erős fagy van, a szimpla üveg is eljegesedik (jégvirág).

Ha ez egy használaton kívüli szoba, én azt tenném, hogy az ablakokhoz se 
nyúlnék, csak simán odaragasztanám a fent említett vájút minden nedvesedő 
ablak aljára. Csak annyi pára fog lecsapódni, amennyi kell, máshol nem 
lesz nedves a szoba (az ablak a leghidegebb így is), és mivel termoüvegről 
van valszleg szó, jégvirág se fog kialakulni.

hjozsi