[Epitesz-barkacs] Es az orromat is tiszticcsa

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

> Így már értem, tényleg jó ötlet, és egyszerűen kivihető. Csak jó
> méretezés meg forgásirány-váltás kell hozzá. Hátránya, hogy azért
> begyűlik a kosz, van benn nedvesség is, fog az penészedni. Az
> irányváltás nélküli módszer koszos, párás oldala csak kifelé megy, a
> betáp pedig legalábbis télen sokkal tisztább. Persze azért tudni kell
> azt is takarítani.

Igen, mindkét fajtát. Nem lenne rossz, ha annyira kis egységekből 
(modulokból) állna, hogy időnként könnyű legyen egyszerűen kiemelni, egyik 
végét lezárni, majd feltölteni teljesen valami durva mosószerrel 
töményített vízzel, akár forróval. Pl hipo vagy flóraszept... de ha bírna 
valami savat is, az is jó lenne. Sokkal előnyösebb lenne, mint a bazi 
nagy, fixre beépített rendszerek.

> Hol van az még, láttad, a körfűrész is mikorra lett készen (-:

:-) Fő, hogy megvan, és nem iszol. :-)

> Külső tömör fa ablakszárny, esetleg kicsi polikarbonát bevilágítóval.
> Mint a zsalugáter, csak nem fúj át rajta a szél, nem nyeklik idővel.

Aha. Ez tényleg nem rossz. Én provizórikusan az egyik albakra hungarocell 
táblát raktam. :-) Sajnos lusta módszerrel, mert nem beleszabtam, hanem 
találtam egy akkorát, ami nem esik ki, tehát rések vannak mellette. Ennek 
megfelelően keveset használ. De ha így folytatódik a tél később, akkor 
kicserélem passzentosra. Ha már picit be tud szorulni, nem esik ki szélben 
sem.

> Marha egyszerű: be kell tölteni egy kis vizet és némi algaspórát.
> Amikor elég levegő gyűlt össze, bezöldül és lehet cserélni (-:

:-))

Tulajdonképpen detektálás nélkül sincs olyan nagy vész. Egyszerűen 
időnként ha kell, ha nem, utána kell tölteni, és meg kell jegyezni, hogy 
az átlós sarkoból vmi kis csövön kifújó gáz milyen hangot ad, ha egy kis 
kupakot tartok oda, amibe belefúj. Ennek a hangmagassága nagyon függ a gáz 
minőségétől. Ezt a módszert használtam a klímák sarokszelepeinek a 
kinyitásakor is. Körbement a gáz, tolta maga előtt az asszem nitrogént, és 
amikor az R407C átért, drasztikusan elmélyült a hang.

Ja tényleg, nem lehet, hogy ez egy bőven nagyobb molekula, mint az argon? 
Na utána fogok nézni. Biztos nem fog cseppfolyósodni, mert valami -43 
fokon forr. Ha hallhatóan ilyen mély hangot ad, talán jó hőszigetelő is. 
Hm. Ha megvan vagy 150 a molekulasúly, akkor már jó is! Ha meg sokkal 
több, akkor több, mint jó. (Az argon csak 40, a xenon a legjobb, az 131)

Nézegettem: Az R407C 3 összetevőből áll:
difluormetán, ez H2F2C lehet, csak 50 körüli molekulasúllyal.
pentafluoretán H F5 C2, ez már bíztatóbb, 115,
tetrafluoretán, vagyis H2 F4 C2, ez már gyengébb, 98.

Mivel nem ismerem a keverési arányt (nem volt érthetően benne az 
adatlapjában), nem tűnik frenetikusan jobbnak, mint az argon.

De közben találtam ilyeneket, mint
oktafluor propán F8 C3, ez már 180-as tömegszámjú, és
perfluor hexán, F14 C6, 324-es tömegszám, és még valszleg ez is gáz (ha 
jól veszem ki a wikiből)!!

Na ennek kurva jó lehet a hőszigetelése. Kérdés, hogy beszerezhető-e.
(A xenon iszonyat drága, az SF6 beszerezhető, de az se olcsó, a 
hőszietelése kb a xenonnal lehet azonos.)

Melyik lehet a legnagyobb molekulatömegű, hozzáférhető hűtőgáz?

hjozsi