[Epitesz-barkacs] Es az orromat is tiszticcsa

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:

> és szépen felfejlődünk egy hűtőszekrény vagy klíma javító ketyeréhez:
> ráapplikálni egy autósszelepet, levákumozni

Amitől beszakad az egész. :-) 9m2, azaz 90 tonna!! :)

Neeem, alul lassan tölteni be a gázt, és felül a túloldalon hadd áramoljon 
kifelé. Ha jól csináljuk, akkor detektálható, amikor odaér, és még 
áramoltatni valameddig, és kész.

> majd valahonnan corgonnal feltölteni

Most úgy látom, hogy az R22 (C F2 Cl2) a maga 120 körüli molsúlyával 
messze veri az argont. De a csúcs az R116 lenne: C6 F14, 338 körül. Ennek 
valami baromi jó hőszigetelése lehet.

Megpróbálok majd méréseket csinálni corgonnal meg R22-vel. Az R116 is 
elvileg van a soosnál, és szerepel náluk, mint letölthető biztonsági 
adatlap, de ha tényleg keresem, nem találom.

Kérdés, hogy ezek a fluorozott szénhidrogének mennyire stabilak, nem 
bomlanak-e napsütés hatására.

Eljutottam a kísérlet gondolatához. Csináltatni szeretnék egy darab termo 
üveget, valami nem túl nagy méretben, pl 500x500mm, 16mm-es közzel, és 
megfúrom a két átellenes sarkát, és betöltögetek hol levegőt, hol corgont, 
hol R407C-t, és ha sikerül szerezni, R22-t, és valami hőszigetelés mérést 
minddel megcsinálni.

A dolognak kb az az elvi háttere hővezetésileg, hogy vannak a különböző 
molekulatömegű gázok, amikből mindben ugyanannyi darab van egy adott 
térfogatban, hőfokon és nyomáson. Hőátadáskor a molekulák impulzusa 
állandó statisztikai átlagban (m*v), az energia viszont, amit a mozgó 
molekulák szállítanak:
E=0,5*m*v^2=(m*v)^2/2m, vagyis valami állandó/m. Tehát minél nagyobb a 
molsúly, annál kisebb a molekulák energiája. Ezért használnak argont, mert 
az olcsó, a kripton és a xenon drága. Viszont a hűtőgázok nem olyan 
drágák, nem igazán tudom, miért nem használják ezeket erre.

Persze bejön még egy tényező: a nemesgázok szimmetrikusak, tehát golyóként 
ütközgetnek, a molekulák meg nem gömbszimmetrikusak, tehát van nekik még 
egy szabadságfokuk, tudnak forogni. Emiatt több energiát tudnak felvenni. 
De ha utánanézek az argon és a CO2 hővezetési képessége arányának (40 
illetve 44-es molsúly), az jön ki, hogy kb megegyeznek. Szóval ha kb 
0,9-cel szorzom a nagy molsúlyú hűtőgázok mosúlyát, akkor megkapom 
(remélem) az egyenértékű virtuális nemesgázét.

Így aztán pl az R22-é 108, ami 40/108=0,37-szeres vezetőképességet ad az 
argonhoz képest. Jobb, mint a tripla üveg argonból.
Az R116 meg 40/304=0,13-szoros. Ez már elképesztő lenne. Minimum 7 
légköznek felel meg argonból, tehát 8 üvegrétegnek.

Még nem tudom, hol tévedek, ezért kéne mérni. Szeretnék abban reménykedni, 
hogy az üvegesek simán nem jutottak el az argonon túlra, mert nem értik a 
gázok hővezető képességének az alapjait, a klímásoknak meg ugyan vannak 
mindenféle adataik a hűtőközegjeikről, csak hővezető képességet illető 
adatok nincsenek. Szóval ott a két szakma, nincs kapcsolódási pont. Az 
építészek pedig művészek. :-) Az épületgépészek meg leginkább a fűtéssel 
foglalkoznak, meg a többi technikai holmival. A fizikusokat meg tök 
hidegen hagyja a téma valszleg. Szóval van remény.

hjozsi