[Epitesz-barkacs] modern hutogep elektronika?

[jhidvegi]

Filóztam kicsit a hűtőgépek klímaosztályán. Sajna megint hosszú lett. :-(

Hogy is működik? A kompresszor adott szívóoldali nyomás mellett adott 
térfogatáramra képes.
A hűtött tér hőmérséklete megszabja a szívóoldali nyomást. Tehát a 
kompresszor ilyenkor kb állandó térfogatáramot produkál.

A melegoldali nyomás annak az oldalnak a hőfokától függ. Minél nagyobb a 
hőmérséklet itt, annál nagyobb nyomás lesz. A két nyomás különbsége meg a 
térfogatáram szabja meg a kompresszor kifejtendő teljesítményét.

Na most, az egyszerű szerkezetek kapillárissal működnek, tehát adott belső 
átmérőjű és hosszúságú csövön áramlik át a kondenzált folyadék.

És valahol itt lehet az eb elhantolva. Adott hűtőteljesíményhez az ott 
szükséges hőmérsékleten, tehát nyomáson kell valamennyi anyagnak 
elpárolognia időegység alatt. Igen ám, de ha a melegoldali hőmérséklet túl 
alacsony, akkor ott a nyomás is alacsony. Márpedig, ha a két nyomás nem 
tud elegendően nagy különbségű lenni, akkor a kapilláris nem enged át 
elegendő folyadékot ahhoz, hogy meglegyen a szükséges anyagáram időegység 
alatt.

Valami olyasmi lehet a probléma, hogy ha van egy hőfokkülönség, akkor se 
lehet eltekinteni az abszolút hőfokoktól. Ha pl a hőleadó felület +50 
fokos, a hűtőfelület meg -20, akkor van egy 70 fokos különbség, ehhez 
tartozik két nyomás is, és kijön a szükséges tömegáram. De ha a hőleadó 
felület csak +30 fokos (most csak dobálózok a számokkal), akkor hiába 
lenne a másik hőfok -40 fok elvben, és meglenne ugyanaz a hőfoklépcső, nem 
ugyanaz a nyomáskülönbség alakulna ki. Adott gáznál a hűtött oldali rész 
nyomása nem túl nagy biztosan üzem közben. Ezt jelentősen nem lehet 
csökkenteni, de a melegoldali nyomást igen. Emiatt drasztikusan csökkenhet 
tehát a kapilláris két oldalán a hőfokkülönbség, így a nyomáskülönbség is, 
az egész rendszer teljesítménye is lecsökken.

A klímáknál is tapasztaltam. Ha bent meleg van, meg kint is, mondjuk kint 
+5 fok, a melegoldali kiáramló levegő meg akár +50 fok is megvan, akkor 
fel tud venni a szerkezet a hálózatból vagy 1500W-ot, és ennek bő 
3-szorosát leadja, illetve kb a dupláját felveszi kint. Ha viszont kint 
csak -10 fok van, bent meg kijön 32 fokos levegő (ezt mértem, ez az átlag 
kb), akkor már csak 1000W-ot vesz fel, és talán a dupláját, ha leadja, 
tehát kint is kb 1000-et vesz fel. Hűtőoldalon nézve megfeleződik a 
teljesítmény.

A leghidegebb helyen (bejárat, külső helyiség) felszerelt klímánál vettem 
észre, hogy nem pörög fel a beltéri ventillátor, csak a legkisebb 
fordulatszámig. Tapogatom a lemezeket meg a csöveket, nem is meleg, 
márpedig hőfokra van vezérelve. A teljesítménye is szerény.

Kísérlet: fogtam egy törülközőt, letakartam a lemezeket (nincs rajta a 
burkolat), amitől gátolt lett a légáram. Percen belül följebb ment a 
hőfok, és hallhatóan nekilódult a ventillátor is. Még hagytam egy kicsit, 
aztán amikor már éreztem, hogy elég meleg minden, levettem a türit, és 
néztem, mi az ábra. A ventillátor felvette a max fordulatszámot, és fújta 
a meleget tisztességesen.

Ebből jött az ötlet a fentiekre. Tehát, ha a meleg oldali hőleadást 
lehetne koráltozni, akkor hidegebb helyen is tudna működni egy hűtő elég 
tisztességesen. Klímánál, ha én tudnám programozni, a hőfokérzékelő jele 
szerinti ventisebességgel kezdenék, és csak akkor kezdeném lassan emelni a 
venti fordulatszámát, amikor már megvan a szükséges hőfok. Hűtőgépnél ez 
azért nem megy, mert nincs ugye melegoldali ventillátor. Viszont arra van 
mód, hogy a hűtőfelület egy részét letakarjuk pl egy fóliával vagy 
ruhával. Ezzel el lehet érni, hogy a hidegebb levegő ellenére a 
melegoldali hőleadó felület olyan hőmérsékletű legyen, mintha nem lenne 
letakarva, és kint melegebb lenne. Már csak arról kell gondoskodni, hogy a 
kompresszor el is tudjon indulni.

Pl egy régebbi fajta fagyasztóláda, amiről Mágus írt, az ugye jár, csak 
nem hűt eléggé. Lehet, hogy ezzel a módszerrel rendesen hűtene. Kipróbálni 
nem áll semmiből.

hjozsi