[Epitesz-barkacs] Angliában 2017-re kötelező szabvány lesz a passzívház

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:

> erre csinaljak a szimulaciot. megfontolas kerdese, hogy kuzdesz a
> szennyviz hovisszanyeresen, vagy teszel 1 centivel tobb
> hoszigetelest.

Nálunk is van, aki tud ilyen szimulációt csinálni? Vagy legalább vmi 
fellelhető program? Vagy mindenki állhat neki orrvérzésig számolgatni.
Hőátbocsátásokkal valahogy elboldogulok, bár az éves időjárási viszonyok 
pontos ismerete nélkül elég bizonytalan. Viszont az ablakok hősugárzási 
dolgai már nehezebbek. Honnan, mikor, mennyi napfény jut be...

Viszont ez a ház alatti tartály kérdése igen elgondolkodtatott megint. 
Főleg abból a szempontból, hogy vajon ha nincs talajvíz (vízátáramlás), 
akkor mennyire fogható fel a talaj hőszigetelőnek, hőtartálynak...

Ez tovább gondolva oda is visz, hogy ha valaki mély lyukakat fúr, hogy 
onnan hőt szivattyúzzon fel, vajon ha ugyanide nyáron "dől be" a hő 
napkollektorok által, az mennyire marad ott, reked meg, mekkora része 
lehet visszanyerhető? Azért ütött szöget a fejembe ez a téma, mert amikor 
a Föld vagy akár egy egész kicsi kisbolygó lehülési folyamatairól 
olvastam, elképesztő időkről esett szó - olyan valaki tollából, aki ezt 
kiszámolta. Valahol meg is van ez az egész. Nem tartom kizártnak, hogy egy 
pár méter átmérőjű régióba letolt hő még évek múlva se megy nagyon messze 
onnan.

Ha ezt sikerülne nem is feltétlen kipróbálni, vagy manuálisan kiszámítani, 
hanem számítógéppel szimulálni a talaj hővezetési és hőtárolási 
tulajdonságainak az ismeretében, elképzelhető lenne ilyen helyeken (ahol 
nincs átáramló víz tehát) egy olyan fűtési mód, ahol a nyári hő van lent 
eltárolva, télen visszahúzva, esetleg hőszivattyúval is, ha már nem elég 
meleg. És ugyanez fordítva is lehetséges lenne, a téli hideg is el lehet 
tárolva, és nyáron visszahúzva.

(Éjjel gondolatban már el is készítettem egy 3m átmérőjű víztartályt... 
:-)