[Epitesz-barkacs] Angliában 2017-re kötelező szabvány lesz a passzívház

vajk fekete halaloszto at yahoo.co.uk
2009. Feb. 6., P, 11:06:14 CET


phpp-nek hivjak a progit, en meg nem lattam. akik kitalaltak a passziv haz fogalmat, ok csinaltak hozza. 

amit a talajban hotarolasrol irsz, ahhoz a ho"domb a kulcsszo. 

nem ertem teljesen, es szabtechbol eleg vacak voltam mindig, de valahogy ugy erzem, hogy nagyon mas filozofia a az eltarolom a hot es abbol futok, meg a durva szigetelessel es hasonlokkal magatol egyensulyban levo cuccot csinalok, es kicsit pocogtetem. 

Olyan egyensulyra torekvo rendszert csinalnak a passzivhazasok, ami mindemellett kicsi tehetetlensegu viszonylag. Nem is a tehetetlensege a kicsi, de megis kis teljesitmenyekkel befolyasolhato. 

Ha van rendes teljesitmenyed a befolyasolasra, akkor az a jo, ha van stabil rendes veszteseged, igy a potlassal preciz szabalyozast tudsz csinalni. Igy mukodik egy hagyomanyos haz. Magara hagyva total kihulne, de ha jol potolod a veszteseget, tok stabilan tarthato. Telen. Nyaron forudul a dolog, tuti a bejovo ho, a kilapatolassal lehet szabalyozni.

Egy PH ban a magarahagyott allandosult homerseklet telen 13-15 fok, nyaron kb a napi atlag felett kicsivel. Tehat magatol sem valtozik tobb mint tizenpar fokot benne a homerseklet. Viszont a szabalyozashoz precizen kell adagolni a hot. Ha alatta lenne egy hodomb, lehet hogy kezelhetetlen lenne az egesz.

vajk




________________________________
From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
To: Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz at lists.javaforum.hu>
Sent: Friday, 6 February, 2009 10:38:24
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] Angliában 2017-re kötelező szabvány lesz a passzívház

vajk fekete wrote:

> erre csinaljak a szimulaciot. megfontolas kerdese, hogy kuzdesz a
> szennyviz hovisszanyeresen, vagy teszel 1 centivel tobb
> hoszigetelest.

Nálunk is van, aki tud ilyen szimulációt csinálni? Vagy legalább vmi fellelhető program? Vagy mindenki állhat neki orrvérzésig számolgatni.
Hőátbocsátásokkal valahogy elboldogulok, bár az éves időjárási viszonyok pontos ismerete nélkül elég bizonytalan. Viszont az ablakok hősugárzási dolgai már nehezebbek. Honnan, mikor, mennyi napfény jut be...

Viszont ez a ház alatti tartály kérdése igen elgondolkodtatott megint. Főleg abból a szempontból, hogy vajon ha nincs talajvíz (vízátáramlás), akkor mennyire fogható fel a talaj hőszigetelőnek, hőtartálynak...

Ez tovább gondolva oda is visz, hogy ha valaki mély lyukakat fúr, hogy onnan hőt szivattyúzzon fel, vajon ha ugyanide nyáron "dől be" a hő napkollektorok által, az mennyire marad ott, reked meg, mekkora része lehet visszanyerhető? Azért ütött szöget a fejembe ez a téma, mert amikor a Föld vagy akár egy egész kicsi kisbolygó lehülési folyamatairól olvastam, elképesztő időkről esett szó - olyan valaki tollából, aki ezt kiszámolta. Valahol meg is van ez az egész. Nem tartom kizártnak, hogy egy pár méter átmérőjű régióba letolt hő még évek múlva se megy nagyon messze onnan.

Ha ezt sikerülne nem is feltétlen kipróbálni, vagy manuálisan kiszámítani, hanem számítógéppel szimulálni a talaj hővezetési és hőtárolási tulajdonságainak az ismeretében, elképzelhető lenne ilyen helyeken (ahol nincs átáramló víz tehát) egy olyan fűtési mód, ahol a nyári hő van lent eltárolva, télen visszahúzva, esetleg hőszivattyúval is, ha már nem elég meleg. És ugyanez fordítva is lehetséges lenne, a téli hideg is el lehet tárolva, és nyáron visszahúzva.

(Éjjel gondolatban már el is készítettem egy 3m átmérőjű víztartályt... :-) 
_______________________________________________
Epitesz mailing list
Epitesz at lists.javaforum.hu
http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz



      
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20090206/a20d24d9/attachment.html>


További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról