[Epitesz-barkacs] Angliában 2017-re kötelező szabvány lesz a passzívház
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 6., P, 11:38:13 CET
vajk fekete wrote:
> phpp-nek hivjak a progit, en meg nem lattam. akik kitalaltak a
> passziv haz fogalmat, ok csinaltak hozza.
Hát akkor ez valszleg nem igazán hozzáférhető.
> amit a talajban hotarolasrol irsz, ahhoz a ho"domb a kulcsszo.
aha. Keresek rá valamit, mert érdekes téma.
> nem ertem teljesen, es szabtechbol eleg vacak voltam mindig, de
> valahogy ugy erzem, hogy nagyon mas filozofia a az eltarolom a hot es
> abbol futok, meg a durva szigetelessel es hasonlokkal magatol
> egyensulyban levo cuccot csinalok, es kicsit pocogtetem.
Ott kapcsolódik össze a két dolog, hogy ha hagyományos házat épít valaki,
amit keményen fűteni kell, akkor csak iszonyat költséggel lehetne elegendő
nyári hőt eltárolni akárhogy is. Szinte a ház építési költségeivel érhet
fel a hőtárolás beruházása. Ha viszont ilyen energetikai adatokkal bír a
ház, akkor újra felmerülhet a kérdés, hogy immár esetleg gazdaságos lehet.
A mi éghajlatunkon, ahol nem csak "pöcögtetni" kell ide-oda, hanem elég
hosszú időszakok vannak, amikor már nem biztos, hogy elég a hulladékhő,
illetve amikor valamit ki kell találni a hőguta ellen, hát van
létjogosultsága az ellenkező évszak viszonyaiból valamit eltárolni.
> Ha van rendes teljesitmenyed a befolyasolasra, akkor az a jo, ha van
> stabil rendes veszteseged, igy a potlassal preciz szabalyozast tudsz
> csinalni.
Persze, sőt, én abban gondolkodom, hogy van kétirányú beavatkozási
lehetőségem. Most persze klímával, később, ha ez a hődomb dolog pl egy
fúrással és hő betáplálással meg kiszedéssel, vagy számítással azt
mutatná, hogy működhet, akkor meg azzal. A telek két, távolabbi pontján
megvalósított hideg illetve meleg hővölgy és hődomb felhasználásával.
> Egy PH ban a magarahagyott allandosult homerseklet telen 13-15 fok,
> nyaron kb a napi atlag felett kicsivel.
Hát ez az! Ha 1 hónapos kánikula van, amikor huszonfok a napi
középhőmérséklet, és egész nap hétágról süt a nap, tehát bejut az
ablakokon akár árnyékolás mellett is valami, akkor bent már - számomra -
elvislehetetlenné válik a hőség, hacsaknem sikerül cérnavékonyra lefogyni.
De egy ilyen ház hűtése nem egy nagy kunszt. Hátha még ezek a talajból
felhozott vagy levitt hők is bejönnek.
> szabalyozashoz precizen kell adagolni a hot. Ha alatta lenne egy
> hodomb, lehet hogy kezelhetetlen lenne az egesz.
Ezt a hődombot nem úgy kellene érteni, ahogy elképzelnénk, hogy
függőlegesen van a domb alakú meleg, hanem valahogy úgy, van a szonda,
amibe sok hőt levittünk pl napkollektorral, azon át húzunk képzeletben
mondjuk 15 méter mélyen egy vizszintes vonalat, és erre merőlegesen
képzeletben felrajzoljuk a vizszintes vonal mentén található
hőmérsékleteket. A szondánál lenne nyilván a legnagyobb (a feltöltés
végén), tőle távolodva harangszerűen csökkenne, majd aszimptotikusan a
környezetire (valami 8 fok) közelítene. Ugyanez fordítva, völgy alakú
görbe jönne ki, ha a szonda hőt húz ki a talajból, mert mondjuk a téli
hidegbe húzzuk ki a hőt, hogy legyen nyárra valami állat nagy hideg tömeg,
amit lehet hűtésre használni.
Lehet, hogy a talaj közelében ebből szinte semmit nem lehetne mérni.
Más az ábra persze, ha a pincében ások egy 30 m3-es gödröt, abba belerakok
egy 20m3-es víztartályt egy 10m3-nyi bika hőszigeteléssel körberámolva.
Már egyszer számolgattam, úgy rémlik, elég gyalázatos energia megtartás
jött ki. De persze úgy vettem, hogy a környező talaj hőmérséklete állandó,
és jó hővezető. Pedig lehet, hogy kialakulna itt is egy hődomb a fenti
értelemben, és ugyan a betáplált hőenergia jórésze a teszemazt
szigeteletlen víztartály környezetét is felmelegítené, cserébe nem hülne
olyan gyorsan ki. Meg arra is gondoltam, hogy a nyári hővel a szigetelt
víztartály környezetét is fel kellene melegíteni, hiszen hő van bőven,
"csak" napkollektor kérdése az egész. Innentől a hőszigetelésen már nem
biztos, hogy eltűnne a hő zöme a tél végére. De ezt is ki kéne számolni
vagy modellezni. Kipróbálni eszméletlenül költséges.
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról