[Epitesz-barkacs] passziv házhoz Sivatagi hűtőszekrény

Mágus Bérprogram Demo magus.demo at dpg.hu
2009. Feb. 6., P, 20:26:35 CET


Ez a(z) http://vic.mkm.sulinet.hu/fizika/huto.html Google által tárolt változata. Ez egy pillanatfelvétel, ahogyan az oldal megjelent a következő időpontban: 2009. jan. 25. 14:12:54 GMT. Az aktuális oldal azóta meg is változhatott. További információ


Sivatagi hűtőszekrény
Desert Fridge - Sivatagi „hűtőszekrény 
 
Zöldségfélék a Pot-in-Pot-ban 
 
Észak-Nigéria fejlettebb nagyvárosain kívül élő lakosságának komoly problémát okoz ez élelmiszerek frissen tartása. Mivel sok helyen nincs áram, így hűtőgépeket sem használnak. Mohamed Bah Abba, egy nigériai tanár egy régi bölcsességet használt fel, amikor egy érdekes találmánnyal állt elő. Abba, aki maga is fazekas családból származik, megalkotta az ún. Pot-in-Pot (edény az edényben) rendszert. Afrikában a fazekasságnak nagyon mély gyökerei vannak. Észak-Nigériéban napjainkban is használják azokat az agyagedénykeet, amelyekek kialakulása a nagyon régi időkre tehető. A kitalált eszköz nagyon egyszerű, mindössze 2 agyagedényből áll, az egyik kisebb, ez benne van a nagyobban, és a kettő közötti üres térben nedves homok van. A hűteni kívánt ételt vagy italt a kisebb edény belsjébe teszik és az egész "hűtőszekrényt" letakarják egy nedves ruhadarabbal. A berendezést ezután egy száraz, szellős helyre kell állítani. Ahogy a sivatagi levegő kering a „Pot-in-Pot” körül, a homok víztartalma a külső edény falán keresztül elpárolog, így lehűti a 

 
A hűs víz nagy kincs Afrikában 
 
belső edényt és a benne lévő élelmiszerek, italok hőmérséklete lecsökken. Az eszköz karbantartása, és működési feltételeinek biztosítsa is nagyon egyszerű: a két edény közötti homokréteget kell nedvesen tartani. A hírek szerint a Pot-in Po-ban a padlizsán például 27 napig is ehető, ahelyett, hogy 3 nap után tönkremenne. Az afrikai spenót, ami egyébként 1 nap után már ehetetlen, akár 12 napig is eltartható.

A nigériai kerámikusok ezrével gyártják a sivatagi hűtőgépeket, melynek darabja kevesebb, mint 100 forintba kerül. Ezért az egyszerű, de találékony újításért Abba nem régiben átvehette a 75.000 dolláros Rolex Award for Enterprise díjat. 

Hogy volt ez Magyarországon?
Európában illetve annak keleti részén valamikor, réges-régen a hűtőszekrény luxuscikknek számított. A magyar ember azonban találékony és okosan felhasználja az iskolában, jelesül a fizikaórákon tanultakat. Az akkori, a középkelet-európai hűtőszekrény működési elve ugyanaz volt, mint a fent vázolt sivatagi hűtőszekrényé. Ismert természeti törvény, hogy a párolgás hőelvonással jár; a máztalan vizes korsókat már a parasztemberek is használták a földeken, hiszen bennük a víz a nagy melegben is hűvös marad. Ha sikerül meggyorsítani a természetes párolgást, akkor a hőelvonás is gyorsabb, és nagyobb mértékű is lesz. 

Teljesen véletlenül került a kezembe az Ezermester című régi folyóirat egyik, az 1960-ban kiadott számokat tartalmazó bekötött példánya. Nagyon érdekes volt lapozgatni, rácsodálkozni arra, hogy a hiánygazdaság milyen kreatívvá tette az embereket. Az áprilisi számban bukkantam rá a hűtőszekrény műszaki leírására. Végtelenül izgalmas volt olvasni a berendezés műszaki leírását, az elkészítés módját. Lássuk az Ezermestert!

Hűtőszekrényt készítünk
Közeledik a nyár, sokak vágya: hűtőszekrény. Kevés pénzzel is hozzájuthat bárki, aki nem rest egy kis munkát áldozni érte. Saját készítésű hűtőszekrényünk persze nem lesz egyenértékű a gyári gépekkel, de azért meleg napokon jó szolgálatot tesz a háznál. Elkészítéséről néhány szó is elég, hiszen a rajz mindent elmond.

 
A hűtőszekrény, ahogy a barkácsolók elképzelték 
 
Ismert természeti törvény, hogy a párolgás hőelvonással jár; mázatlan vizes korsóban például a víz a nagy melegben is hűvös marad. Ha a természetes párolgást meggyorsítjuk, akkor gyorsabb és nagyobb a hőelvonás is. Ezt a jelenséget használjuk ki hűtszekrényünkban. Legfontosabb kelléke egy nagyméretű, 50-60 cm átmérőjű, zománcozatlan virágcserép, lehetőleg hengeres kivitelben. Benne helyezzük el lábakra állítva a hűtőedényt - zománcozott, vagy alumínium fazekat. Fedele is legyen, hogy a hűtendő élelmiszert lefedhessük majd.

Az állványt laposvasból és szögvasból, szegecseléssel készítjük. Ügyeljünk, hogy a burkolat és a cserépedényközött 3-5 cm légrés maradjon. A ventillátorhoz bármilyen kisfogyasztású villanymotort felhasználhatunk. Olyan méretű lapátokat szereljünk rá, hogy huzamos működés után se idézzék elő a motor túlmelegedését. Ventillátorunkat bilinccsel és lábakkal erősítjük az állványhoz. Ide, laposvasrácsra, vagy 1,5-2 mm-es lemezre állítjuk a párologtató edényt is, amelynek furatát gumi alátéttel zárjuk le. A burkolatot és a fedőt alumíniumlemezből készítjük, de vastagabb karton, vagy keménypapír is megfelel a célnak, csak fessük be a nedvességtől védő olajfestékkel. Végül a szellőztetéséről úgy gondoskodjunk, hogy a fedőt sűrű sorokban kifurjuk.

Most már használatba is vehetjük a hűtőszekrényt. Vigyázzunk azonban, hogy a víz sohase fogyjon ki a párologtató edényből. Így nem lesz okunk panaszra - nem tudunk ugyan jégkockát gyártani, de kánikulában sem romlik meg az étel hűtőszekrényünkben.


További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról