[Epitesz-barkacs] hoszigeteles, futes

[jhidvegi]

> Félek, hogy túl lassan vezeti a hőt ahhoz, hogy számottevő tömeg
> fölmelegedjen. Hacsak nem fúrsz jó mélyre.

Nincs kedved számítógépes modellt csinálni hozzá? Végülis ez valami 
numerikus módi lenne, a modellt szívesen összerakom. Van az anyagnak 
hővezető képessége meg hőkapacitása. Ebből fel lehet írni valami egyszerű 
összefüggéseket pici, mondjuk sugárirányú dr lépésekre, és elindulhat a 
modellfutás, ha be van rakva a gépbe.

Lehet, hogy táblázattal megpróbálok alkotni valamit, az még talán menne.

> 8 üvegfelületet mosni azért sok ((((-:

Nemnem!! A dupla üveg, amit így hozol el, annak csak 2 felülete van. Ha 
ezt fix, nem nyitható helyekre úgy építed be, hogy ne kerülhessen a két 
ilyen duplaüveg közé se kosz, akkor csak kint meg bent kell takarítani. Ha 
meg nyitható, akkor is csak a szokásos 4 felület marad.

> Attól félt, hogy mégis beépített szekrény lesz belőle. Az volt ugyanis
> az első ötletem, arra pedig ugrik. Amúgy ha lesz, pont efölött a fal
> fölött lesz egy köbméteres tartály a padláson, még jobban is járok.

Végülis ez már védhető indok. A fent elhelyezett tartálynak van egy nagy 
előnye: csak szivattyúval jön le a meleg, ezért nem történik meg akaratlan 
fűtés, vagy nem kell elzáró szerkezetekkel bajlódni, mindig nyitogatni, 
zárogatni. Ha elindítod a szivattyút, van fűtés, ha nem, nincs.

Ha ráadásul a tartály magasabban van, mint a rá dolgozó napkollektor, 
akkor a tartály fűtése gravitációsan automatikusan történik. Dukai Zoli 
papája csinált ilyet, közölt róla linket fotókkal.

> Meg lehet csinálni jól is, még nekünk is sikerült az egyetlen tábla
> sok kicsi darabkájával. Viszont abba a görbe falba már nehéz jól
> síkbarakni az ablak helyére... De szerencsére olyan helyre került,
> amit nem érünk el, semmit nem teszünk oda. Én azt szeretem, ha bárhova
> lehet 200 kilós bojlert akasztani (-: komolyan, legyen ott anyag, ne
> kelljen gondolkodni.

Ez jogos igény.
Ugyanakkor a kisméretű téglából épült válaszfal felvet kérdéseket. Én pl 
bontottam már majdnem 4 méteres ilyen válaszfalat, ami persze nagyon 
keményen volt megcsinálva, és azért nem volt életveszélyes, mert még a 
régi fajta, 14 centi széles téglából volt. Viszont vannak elvetemült 
kőművesek, akik képesek élire állított kisméretűből is válaszfalat rakni. 
Haladós, kétségtelen, de ha valaki nekimegy, az isten mentse meg a halálos 
sérüléstől, ahogy rázuhan a fal. A gipszkarton maximum beszakad.

Általában is, minden nehéz anyagból történő építés komoly veszélyeket 
hordoz, legyen az kerítés, födém, bármi. Nagyon át kell gondolni minden 
eshetőséget. Beleértve a földrengést is.

> HJózsi, úgy megrántom a netkábelt, hogy behúzza a gépedet a
> csatlakozóba, aztán nincs nyáktervezés (-: ki mondta, hogy kötelező?

:-))) Látom, felbőszítettelek. Nem kötelező, de olyan hangulat terjed, 
hogy közel állunk hozzá, hogy egyszercsak kötelező legyen. :-) Azt 
méltányolom, hogy neked fontos a természetes anyag, nincs ellene semmi 
kifogásom. Csak akkor legyél következetes is! Pl bazalt vízcső.... :) 
Különben csak vegyesfelvágott lesz a dologból.

> Neked valami fóbiád van, felőlem mindenki abból épít házat, amiből

Persze, hogy van. Mondta is a famulus. orbánfóbiám meg fideszfóbiám van 
állítólag. :-)

> Mellesleg jó lenne, ha bontott tégla, vályogépítés megint terjedne,
> mert nagyon környezetbarát mindkettő, energiaigénye töredéke az IPAR
> által gyártott termékeknek, logisztikai költségek is leszoríthatók.

Egyetértek. Bár a bontott tégla is nagy energiaigényű volt a gyártásnál. 
Vajon van valami valódi, méltányolható műszaki oka, hogy ez nem 
engedélyezett?

>> padlófűtés amúgy is úri huncutság, meg vízerek, hartmann háló...
>> szóval szar. :-)
>
> Na hol az a kábel?!

:-)))))

> Azért nincs, mert egyrészt drága (most), másrészt
> nem fér össze a megfizethető hajópadlóval, harmadrészt a lebegtetett
> por miatt nagyobb az allergiaveszély.

Szerintem nem drága, bár nem mindegy, mikor készül. Ha szét kell verni a 
kész burkolatokat, akkor persze drága.
A hajópadló nem akadály, ha a hőszigetelés megvan. Az benne pont a pláne, 
hogy ha tényleg jó a hőszigetelés, akkor a hajópadlón átjutó hő is bőven 
elég. Legyen 100m2 a járófelület, és aszondod, hogy kell 3kW. Ez már most 
is 30W/m2-t jelent, 0,3W/dm2, ami megvalósul 3 fokos túlhőmérséklettel. 
Ezt a hőáramsűrűséget még a fa is átviszi nem vészes hőfokeséssel. Ehhez 
járul a majdani hőszigetelés hatása.
A szálló por az kamu dolog. A padlófűtés nem csinál igazán légáramot, ez 
nem így működik. Ellenben a radiátor az igen. Régi lakásokban, ha rég volt 
már festés, meg is figyelhető a plafonon és a radiátor környékén lévő 
falon, ha épp nem ablak van ott.

Mégis, merre áramlik a levegő a padlófűtésnél? Nem áramolhat ugye 
mindenütt felfelé, mert valahol lefelé is kéne. Ha még falfűtés is van, 
végképp nem értem, akkor szinte biztos, hogy fűtés esetén  sincs 
számottevő légáramlás.
Szólj hozzá légyszi Szepygab! Csak annyit tegyél, hogy sötétben egy 
párnára rácsapsz, és egy zseblámpa fényénél nézed, hogy mozognak a 
levegőben a sötét háttér előtt. Szerintem alapvetően nyugiban van a 
levegő, semmi lebegtetés meg feláramlás. Ez valami tévhit azok részéről, 
akik az allergiát ezzel próbálják magyarázni. Nagyon elterjedt.

> Erre nem gondoltam, érdekes. Lehet viszont körkúp csúcsával lefelé (-:

Az ugyanaz, mint a henger. Mindenképpen az egész nyomást magára kell 
vennie, ha a támasztó felülettől eltávolodik. Vagy arra gondolsz, hogy 
ekkor lejjebb hurcolkodna az egész? Ez lehetséges, csak feljebb nem fog 
tudni táguláskor. Nem egyszerű probléma, az biztos.