[Epitesz-barkacs] parasodas 4

[jhidvegi]

szepygab at gmail.com wrote:

> Egy átlagos, központi fűtéses lakásban, télen 40 % alá esik a
> páratartalom, ezért nincs kondenzáció a hideg üvegfelületeken.
> Itt a nedvesség ellen rosszul szigetelt házban a hideg felületken
> eléri a harmatpontot.
> Továbbra is az a véleményem, hogy ez ellen elsősorban a
> páratartalom csökkentésével lehet védekezni.

Azzal hétszentség, hogy lehet, na de olvashattad, hogy a 60%-hoz szinte 
ragaszkodnak Balázsék. Én úgy vélem, hogy emellett is meg lehet oldani, 
hogy ne akarjon vizesedni az ablak, mert a táblázat szerint ehhez csak az 
kell, hogy az ablakfelület melegebb legyen mondjuk 12 foknál. Nagy 
hidegben ugye kint van mondjuk -10, bent +18, de az ablak közelében is, 
akkor mondhatjuk, hogy 3 rétegnél van 4,5 vagy 5 levegő-üveg hőlépcső. 
(1-1 ilyen hőlépcső alatt belül teljes értékűt értek, ebből van 4, bent 
van egy fél, kint meg nulla, mert ott a szél is fújhat.) Szóval a 
hőfokkülönbséget, ami 28 fok, elosztom 4,5-tel, akkor egy lépcsőre jut kb 
6 fok, ebből a belsőre csak 3. De ha 4-5, akkor is még felette lenne a 
harmatpontnak.

Szóval én jószerivel bizonyítottnak veszem, hogy az a párásodás oka, hogy 
az ablaknál messze nincs 18 fok.

Ezt helyre lehet állítani pl úgy, hogy elő kell venni a nyáron használatos 
ventillátort, és beállítani valami jó halk üzemmódra, hogy fújjon az ablak 
felé olyan irányból, térrészből, ahol megvan biztosan a 18 fok. Sőt, ha 
van huzat az ablaktáblánál, akkor a belső hőlépcső alaposan leesik modjuk 
2 fokra, tehát az ablak felületi hőfoka felmegy akár 15-16 fokra, szóval 
messze a harmatpont fölé.

> A talajnedvesség
> elleni szigetelés megoldása egyébként is célszerű, az épület
> állékonysága, salétrom és penészmentessége szempontjából.

Nagyon úgy tűnik, hogy itt nem talajnedvesség okozza a párát, hanem a 
mindennapos mosás miatti teregetés.

Érdekes mérés lenne: minden egyes mosás előtt és után megmérni a szennyes 
és tiszta ruhát, és a különbség az a víz, ami a levegőbe kerül. Van rá 
esély, hogy naponta több liter vízről van szó.

> Ha ez végképp nem megy, akkor - tüneti kezelésként - marad a
> felületek hőmérsékletének emelése.

Ez szerintem nem tüneti, hanem oki. Persze, ha a fenti okok állnak fenn. 
Persze gazdaságosabb mondjuk a 2 db 2 rétegű üveg, hacsaknem 
bebizonyosodik, hogy a tok is nagyon átvezet.

> Láthattuk a képen, hogy jó állapotúnak tűnő festett fa ablakra
> szerelt harmadik üveglap sem hozott tényleges megoldást.

A fentiek alapján nem csoda.

> a jelenlegi használati és nedvesedési viszonyok között, önmagában
> az ablakcserétől sem várható megnyugtató megoldás.

Ha 4 üvegréteg lenne, akkor már 6,5 felé oszlana a hőmérséklet-különbség:
28/6,5=4,3, amiből belülre jut max 2 fok, tehát ha az ablaknál a hőfok már 
eléri a 15 fokot, akkor már nem nagyon lenne lecsapódás. Persze a toknál 
lehet nagyon gáz a helyzet ekkor is, de az ellen már lehet védekezni.

Itt viszont messze a toktól is látom, hogy van még lecsapódás, tehát nem 
csak a toknál, keretnél van hőhíd.

> A hőcserélős szellőztető rendszereknél inkább az jelent
> problémát, hogy nagyon kiszárad a lakás levegője, akár 30 % alá
> is lemehet, így előfordulhat, hogy külön kell foglalkozni a
> párásítással.

Nem kell azt olyan drasztikusan használni! Van Balázsnak páratartalom 
mérője, szóval ha mondjuk 50%-nál megfogja a páratartalmat, az még nem 
olyan rossz, 7-8 fok közé süllyedne a harmatponti hőmérséklet a kb 11-ről.

> Itt az utóbbi automatikusan megoldódna, csak ne kerülne egy
> kisebb vagyonba ez a beruházás is :-(

Persze, az sokba kerül, amit vásárolni fogsz, de az sokat is tud. Én 
amondó vagyok, hogy ide elég lenne egy relatíve egyszerű, barkács 
ellenáramú hőcserélő, amit könnyű tisztítani, mert olyan a szerkezete 
(majd előhozakodok vele), és két kis pc ventillátor. Ezek fordulatszáma 
belőve úgy, hogy a páratartalom nem menjen 50% alá, vagy ami még épp jó. A 
fogyasztás is jelentéktelen lenne.